Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 188 — tattak el. Ez irány kihatása a birtokszerzési rendszerre mindinkább nyilvánulván, annak azt az alapjait vetette meg, mely az anjou királyok alatt teljesen kifejlett. J) Jóllehet tehát a várjószágok kezdetben feltételes s ideiglenes minőségüknél fogva a hübérhez hasonló jelleggel birtak '-), ezek későbben az örökös javak természetével ruháztatván fel, hűbéri minőségüket egészen elvesztették 3). Azonban a várföldek igen tekintélyes, valószinüleg felénél nagyobb része a szorosan vett várnépének (castrenses civiles) kezén volt, kik nem hadi, hanem egyéb szolgálatokat tettek4); jelesül őrizték a várbörtönöket5), mesterséget űztek 6) s mellette majd termény, majd pénzadót fizettek 7) és a várhatóság embereinek szállást adni tartoztak. E határozott foglalkozásokra való kötelezettség rend szerint a fekvő javak használati jogával szállott át az utódokra 8), tehát azokon a dologi teher egy nemét képezte 9). Harmadik osztályát képezték a várnépeknek a szabad parasztok, kik a várhoz adóztak s földmiveléssel foglalkoztak, de bir1) Wenzel: Adomány és adományrendszer i. h. 687. 1. 2) V. ö. Cziráky: A magy. közjog alapvonalai. Ford. Hegedűs 69. 1. és Wenzel: Magyarország jogtörténetének vázlata 46.1. 3) Tóth L. A magy. örökösödési jog szelleme i. h. 308. 1. *) V. ö. Hetényi i. m. 74. s köv. 1. 5) L. ennek példáit a Eegest. de Váradban Endlichernél : Monumenta Árpadiana II. r. 10. cz., mely szerint »Petrus jobbagio castri borsodieusis . . . dicens, quod officium eorum esset can eres custodire. 6) Foglalkozásaik szerint ezek azután : szőllőmüvesekre, szántókra, juhászokra, méhészekre, halászokra, molnárokra, fuvarosokra, kovácsokra, kádárokra, sütőkre, szakácsokra stb. osztattak. L. az erre vonatkozó bizonyítékokat Codex diplomaticus I. k. 296, 388. 428, 448. II. k. 94 és 110 és VII. k. I. r. 161. lapon foglalt okmányokban, és a Regestr. Váradban i. h. 641. 1. 7. cz. L. mindezekről különben részletesen Szlemenics : törvényeink története i. h. 96. 1. V. ö. Hetényi i. m. 77. 1. 7) Lásd ennek példáját a Regestr. Várad (i. h. 651. lap 44. cz. alatt,) hol a többi között mondatik : »quod praenominatus Uoivoda non eorum suggestione quidquam eis subtraxisset, sed cum esset eorum centurio et ipsi castrenses castrensiuvi pensione debitores. 8) V. ö. Hajnik i. m. 135. 1. Igen valószínű, hogy e foglalkozások neveztettek el először robotolásnak, s e tót szó a városiakról szált át a falusi gazdákra. L. Hetényi i. m. 77. 1. 9j V. ö. Hetényi i. h.