Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

— 186 — eredményt szülnek, ez a természet örök törvénye. Innét kiindulva a megyék, vagy tartományok minden európai államban, hol az uj haza foglalása vagy megtartása és a legyőzöttekkel czélba vett assimilatio menete a hadi erőnek szüntelen kész voltát tette szükségessé, katonailag szerveztettek. És a történet bizonyitja, hogy eredetileg az angol county, a német Gau, a szláv zsupa, és a magyar vármegye, habár különböző nevezetek alatt, egy szülőnek magzatja. J) Létesítésük első sorban honvédelmi czélból történt, '-) azonban polgári rendeltetése is volt. Hogy e két czél folytán egy vagy több nemű megye alkottatott-e kezdetben, a történet tudósok közt vita tárgyát képezi, 3) melybe, mint körünkön kivül esőbe, mi beavatkozni nem tartjuk szükségesnek; hanem feltett tárgyunkra tekintve, azokra az elemekre vetünk egy futó pillanatot, melyekből a vár népe állott. Első helyet a várjobbágyok (castren ses) foglaltak el, kiknek a várbirtokból bizonyos földek oly kötelezettség mellett adományoztattak, hogy bármikor kivántatni fog, fegyverre száljának. A) A várjobbágyok tehát első sorban a vár védelmére rendelt harczosok voltak. 5) ') Botka. Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről (Budapesti szemle. Uj folyam II. füzet 307. 1.) 2) Horváth Mihály : a magyar honvédelem történeti vázlata. (Kisebb munkák I, köt. 147 s köv. lap.) 3) így Kovachich Márton azt vitatta, liogy két rendű t. i. katonai és polgári megyei szerkezet létezett, kinek nézete felé látszik Botka is hajolni (i. ért. 307. lap.) Horváth Mihály (i. h.) a megyéket honvédelmi intézményként tekinti, kinek nézetét czáfolja ismét Hajnik (i. m. 132. 1.) Szerinte a vármegye szerkezet a királyi hatalom egyik leghatékonyabb (? !) közegeként jellemezhető. Bizonyta. lan lévén az is, hogy eredetileg egy vagy két nemű megye létezett-e, még kevésbé lehet tudni, hogy hány megye volt Szt. István korában. Egy III. Béla korából származott oklevél a megyék számát a XII. század végén hetvenkettőre teszi. 4) V. ö. Endlkher : Die Gesetze des heiligen Steí'ans 66. 1. 5) A jobbágy szó tehát nem volt egy jelentőségű a jobbágy későbbi fogalmával, s értelmezése is tanusitja, hogy az jobb ágyból származottat je lent. (L# Süemenics : törvényeink története i. h. 97. 1.) így IV. Béla egy okmányában a biróval itélő 12 választottat »meliores villae«-nek nevezi. A Regestum Várad 44. czikkében is reájuk vonatkozva mondatik : »dixerunt se non eastrenses esse, sed jobbagiones castri exstitisse (Eudliehernél: Monumenta Árpadiana II. köt. 650. 1.) Kdzay pedig igy szól felölök : Jobbagiones castri sunt pauperes nobiles,