Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 10 — is, ha azok leányok lennének, a közvetlen fiú örökösök előtt a képviseleti jog alapján az első szülöttségi jogot igénybe vehetik. Ugyancsak a képviseleti jog nyert alkalmazást a leviratusi házasság esetén is. Ez a zsidóknál a házasság egy különös neme, mely szerint: ha valamely zsidó férfi fhitódok nélkül hal el, özvegyét a fivérnek, vagy a legközelebbi firokonnak kellett elvenni; s a mózesi jog szerint az e házasságból született gyermek a meghalt férfi nevét viselte, és annak gyermeke s képviselőjeként tekintetett. A talmudisták azonban erre nézve azt a változást létcsitették, hogy nem a leviratusi házasságból származott fiút, hanem annak atyját, vagyis a leviratusi házasságra lépő testvért jelölték ki az első szülött képviselőjének s erre ruházták annak jogait olyképen, hogy az a megholtnak atyját és többi testvéreit kizárja az öröklésből, mert úgy tekintendő, mintha testvérének első szülött gyermeke lenne. A talmúd jogba lassanként utat kezdett törni a végrendelkezési jog is. Megtartatott ugyan az az elv, hogy senkit sem lehet örökössé tenni, kit már a természet, illetőleg a törvény nem tett azzá, csak hogy a kimondott szabály alól többféle kivételek engedtettek meg. így különbséget tettek a talmudisták az egészséges és a beteg ember végrendelete között s kimondották, hogy egészséges embernek nem szabad természetes örököseit végrendelet által jogaikban megröviditeni, sem az által, hogy idegent nevez ki örököséül, sem pedig az által, hogy a természet szerinti örökösöknek örökségi részeire nézve változást tesz. Természetszerű örökösnek pedig nemcsak az örökhagyó gyermekeitekintettek, hanem annak az öröklésre hivatott legtávolabbi rokonai is. Beteg embernek azonban megengedték, hogy a rokonság ugyanazon fokán álló örökösök között, de az első szülöttségi jog sérelme nélkül, a kedveltebbet kitüntethesse, illetőleg a többiek hátrányára bizonyos előnyökben is részesithesse; feltéve, hogy az illető abban a betegségében, melyben ilyszerü rendelkezést tett, el is halt, mert ha felgyógyult, betegségében tett intézkedései elvesztették hatályukat. Habár ez intézkedések által a végrendelkezést teljesen tiltó korábbi törvényeken elvi módositás történt, melynélfogva a végrendelkezés kivételképen megengedtetett, ez által a törvényes öröklés rendjén nem töretett még oly rés, mint az ajándékozások korlátlan megengedése által, melyet Mózes törvényei nem tiltanak, a talmud-