Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

II. Szakasz: A magyar örökösödési jog fejlődése

Hetényi János. Honi városaink befolyásáról nemzetünk kifejlődésére s csinosbulására. (Történettudományi pályamunkák I. kötet.) Kossovich. Az ipar- és kereskedés története Magyarországban. Horváth Mihály. Az ipar- és kereskedés története Magyarországban. (Történettudományi pályamunkák II. kötet.) Vajkay. A kolosvári tractatus. Kovachich. Jus taverincale. Huszthy. Juris prudentia practica. Kelemen. Institutiones juris privati bungarici. Epitomae Institutionum jurisprivati bungarici. Budae 1819. História juris bungarici. Posonii 1751. Kövy. (Fogarassy ford.) Magyar törvénytudomány. Madarassy. A magyar polgári törvénytudomáivy vázlata. Ökröss. A magyar polgári magánjog. Kallós. A magyar polgári jog. Wcnczel Tivadár. A magyar magánjog. Knorr. Magyar magánjog. Suhayda. A magyar magánjog rendszerre. Herczegh. A magyar családi és öröklési jog. Ráth. Ország bírói értekezlet. Dósa. Erdélyboni magyar jogtudomány. Schllller Libloy. Siebenbürgisbbe Eecbtsgescbicbte. I. FEJEZET. A magyar öröklési jog az ősiségi birtokrendszer meghonosítása előtt. 1. A nemesi vagyon és joga, tekintettel az államszervezetére a monarchia államforma megalakulása után. T. A magyar öröklési jog legelső szakát, vagyis a vezérek korának homályát szellőztetni messze túl vezetne feladatunkon, de arra e mű szerzője magát képesnek sem érzi. Mi a fejlődós történetének fátyolát ott kezdjük szellőztetni, hol már több forrás áll rendelkezésünkre, s több kitűnő tudós úttörő munkálkodása megkönnyítette feladatunkat, t. i. Szent István koránál. Erthetlen lenne azonban az örökösödési jog, s nem volna kellő világlatban feltüntethető annak szelleme, ha nem párhuzamban vétetnék vizsgálat alá azokkal az intézményekkel, melyekkel párhuzamban fejlődött, s melyeknek mintegy következetes kifolyását képezi. 12*