Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

Köteles részre igén) nyel birnak : az örökhagyó lesz ármazói, felmenői és házastársa, mennyiben azokat a felmerülő esetben a törvényes örökösödési jog megilleti. A lemenőket köteles rész fejében, ha öt vagy több gyermek van, fele, ha pedig négy vagy kevesebb van,'egy harmadrésze illeti annak az örökségi résznek, melyet a leszármazók, mint törvényes örökösök kaptak volna, ha az örökhagyó végrendelet vagy örökösödési szerződés nélkül halt volna el. Ha valamely gyermek az örökhagyó előtt leszármazók bátrahagyásával elhalt, a leszármazók az elhunyt gyermek helyébe lépnek, de a köteles rész kiszámításánál, akár hányan legyenek is, egy gyermeknek tekintendők. Az örökbe fogadott gyermekek a törvényesekkel hasonló igénynyel birnak a köteles részre. Ha csak szülék és nagyszülék léteznek ezek, köteles részét törvényes örökségi részük 1/3 része képezi. Végül a házastársak köteles részét az az örökségi rész képezi, mely őket, ha leszármazókkal együtt hivatvák az öröklésre, törvény szerint megilleti. Ha a házastárs másod-, vagy harmadosztályhoz tartozó rokonokkal van együtt hivatva az öröklésre, törvényes öröklési részének 2/3 része, ha pedig negyedik osztályú rokonokkal, a hagyaték fele képezi köteles részét.