Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 147 — úgynevezett parentalis rend alapján van szabályozva. E szerint mindazok, kiknek az örökhagyóval legközelebbi fokon közös törzse van, azokat, kik az örökhagyóval bár közös, de távolabbi törzstől származtak, az örökösödésből kizárják. Az örökösödésnek a hatodik ágig bezárólag van helye. J) Az első ághoz tartoznak, kiknek közös törzse maga az örök­hagyó ; tehát a gyermekek és ezek leszármazói. A második ághoz tartoznak az örökhagyó atyja és anyja azok­kal együtt, kik tőlük, mint közös törzstől származnak, tehát az örökhagyó testvérei és ezek leszármazói. A harmadik a nagyszülék azokkal együtt, kik tőlük, mint kö­zös törzstől származnak. A negyedik ághoz tartoznak az örökhagyó ősszülei (Urgross­eltern) utódaikkal. Az ötödik ághoz tartoznak az örökhagyó dédjei és ükei (zweite Urgrosseltern) leszármazóikkal; s végre a hatodik ághoz tartoznak az örökhagyó dédősei és ükősei (dritte Urgrosseltern) a tőlük, mint közös törzstől leszármazókkal együtt. E hat ág közül a közelebbi mindig kizárja a távolabbit, ugy, hogy a későbbi ágak csak akkor jutnak az örökléshez, ha az előbbi, vagy közelebbi ágakon örökségképes rokon nincs, vagy ha van, az öröklésről lemond. Több ugyanazon osztálybeli személyek tehát konkurrálhatnak az öröklésnél, de különböző ágbeli rokonok nem. 2) A vagyon eredetének semmi jelentősége sincs; az tehát, hogy a vagyon öröklött-e vagy szerzeményi, az atyai, vagy anya ágból származott-e? sem az öröklési jogra, sem az örökösödési rendre befolyással nincs. Ez elvek szerint az örökösödés lényeges szabályai követ­kezőkben foglalhatók össze : ­a) a leszármazók öröklése. A törvényes örökösödés első sor­ban az örökhagyónak az öröklésre képes gyermekeit egyenlő rész­ben illeti. 3) A távolabbi leszármazók még élő szüleik által, kik az Osztr. p. t. könyv 730. §. ") Ezen öröklési rendre lásd bővebben : Unger i. m. 133. 1. Tóth Lörincz i, m. 154. 1. Kirchslattcr i. m. 133. 1. Zeiler III. köt. 718. s köv. 1. Stubenrauch i. m. I. k. 933. 1. Nippel V. k. 3. s köv. lapon foglalt fejtegetéseit. 3) Osztr. polg. törv. könyv. 731. §. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom