Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

netán fenmaradott vételárát kapják meg.1) Hasonló jog illeti az örökbe fogadó szüléket, örökbe fogadott gyermekeik irányában. Ilyen liáramlási jogot állapit meg a törvény a természetes gyermekekre, azok szüleitől származott javakra nézve is, melyekben a szülék elhunyta esetén az öröklési jog kizárólag e szülék törvényes gyermekeit illeti.-) Minthogy e liáramlási jogok folytán a hagyaték egyes részei a többiektől egészen különböző elvek szerint való eljárás alá esnek, e kivételek megzavarnák azt a franczia magánjogba is átszivárgott elvet, hogy a hagyaték egy osztatlan egészet képez, s több örököst csak az egész hagyatékra vonatkozó hányadrész, és nem a hagyaték egyes tárgyai illetik; a törvény ezt akként igyekezett kiegyenliteni, hogy a fentebbi szabályok folytán visszaháramlott javak értéke arányba helyeztetvén az egész hagyaték értékével, ennek az értéknek megfelelő részbeni örökösül rendeli tekintetni a visszháramlás utján öröklőt. A Code civile szerint — mint emlitettük — a végrendelkezés áltáljában meg volt engedve, de mégis bizonyos fokú rokonok öröklési joga által korlátoltatott. A Code civile előtti időben legtöbb szokásjog szerint a végrendeleti intézkedés a javak minősége szerint különbözőleg volt korlátolva; jelesül : az öröklött javakra nézve (prop res de succession) olyképen, hogy az ily vagyon vagy épen nem, vagy annak csakis bizonyos hányad része volt a törvényes öröklésre hivatott családtagoktól végrendelkezés folytán elvonható; más javakat illetőleg pedig olyképen, hogy az örökhagyó bizonyos fokú rokonokra, az őket törvény szerint megillető előjognál fogva, a hagyaték bizonyos hányadrészét — mint törvényes örökrészt (portio legitima) hátrahagyni köteles volt. E különbség azonban már a forradalom ama törvénye által,3) mely az ajándékozást áltáljában megszoritotta, s a vagyon '/6, illetve ^10 részére korlátolta *) elvesztette minden jelentőségét. ') Ü. o. art. 747. 2) U. o. art. 766. 3) 17 Nivose II. törvény 16. art. 4) Ugyanis egyenes vonalban való rokonok létében csak 1 jl0, oldalroko9*