Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 99 — sége folytán lehetx) s ily esetben a kitagadás bírói ítélettel mondatik ki. A nő jegy ajándékának negyedrésze felől rendelkezhet, háromnegyed részét azonban gyermekeire kell hagynia. Leszármazók nem létében a felmenők vagyonuk felett szabadon rendelkezhetnek. E rövid jellemzés is tanúsítja, hogy bár e törvényben is vannak germán jellemvonások, a római jog tagadhatlanul igen nagy befolyást gyakorolt reá 2); valamint az öröklési rend meghatározásánál, melynek egészen a római jog 118 novellája szolgált alapul 3) ; úgy a végrendelkezési szabadság kimondásánál is. Csak a gyermekek szükség öröklési jogát illetőleg tért el a római jogtól, s annak köteles része helyett, a fenntebb vázolt és a szülék és gyermekek közötti viszony természetének megfelelő intézkedéseket létesítette. A külső befolyás mellett tehát sok önállóságot is tanúsított; mi a törvény becsét csak is emeli. A későbbi időben s különösen a középkorban a spanyol törvényekben valóságos zűrzavar uralkodott. A számtalan városi jogok mellett, melyekkel majd minden városka bírt, egyes adomány-levelek, kiváltságok és jogok s ennek folytán birói Ítélések alapjául szolgáltak. Az uralkodók több izben tettek kísérletet az egész országra egységes törvényt létesíteni, de nem csak hogy ez nem sikerült 4), hanem még az a rendelkezés is, hogy a fennálló törvények összegyűjtessenek, csak II. Fülöp alatt 1567. évben hajtathatott végre, mely időben »Recopilacion« czim alatt e törvény-gyűjtemény végre napvilágot látott. De e törvények mellett a Fueró Juzgó érvénye nem csak meg nem szüntetett, de annak hatálya oly esetekre, melyekre nézve későbbi törvények ellenkezőleg nem intézkednek, határozottan fenntartatott 5), innen magyarázható ama felfogás is, melyet e törvény a spanyol jog fejlődésére általában gyakorolt. ') Igen jellemzően mondja e részben az emiitett törvény: »Exheredare autem filios et nepotes, licet pro levi culpa illicitum jam dictis parentibus érit. Magellandi tamen et corripiendi eos, quamdiu sunt in familia constituti, tam avo quam aviae seu patri quam matri potestas manebit.« Fuero Juzgo I. 1. Gansnál i. m. III. kötet 358. lap. 2) L. erről bővebben Savigny i. m. I. kötet 75. s köv. lap és Gans i. m. III. k. 368. lap. 3) V. ö. Gans i. m. III. k. 370. lap. *) L. erről bővebben Gans i. ni. 373. s köv. lap. s) Gans i. m. III. köt. 385. lap, 7*