Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 97 — mazik. Viczenzában a nőnek joga volt vagyonát férjének vagy jótékony czélokra hagyni, de ha gyermekei voltak, azok mindegyikére legalább annyi örökségnek kellett szállania, mint az emiitett végrendeleti örökösöknek hagyatik. Végre a köteles rész intézményét illetőleg érdekes a bolognai statntumok az az intézkedése, hogy a leányok csak akkor vannak jogositva köteles részük megsértése folytán ebbeli sérelmüknek törvény utján leendő orvoslását kérni, ha a végrendeletben is leányok vannak örökösül rendelve. A fiúk ugyan feltétlenül birnak köteles részük megsértése esetén keresetjoggal, de a keresetnek nem a végrendeletnek megsemmisítésére, hanem a törvényes rész kiegészítésére (actio ad suplementum legitimae) kell irányoztatnia. x) E rövid vázlat is feltünteti, hogy Italiában a longobard jog mellett a római jog is mindinkább tért kezdett foglalni; s az örökösödésben a végrendelkezhetési szabadság és a köteles rész intézmények behozatalában látszanak főleg a római eszmék nyomai. Ez az intézmény, mint láttuk, bár egy forrásból merítve különböző alakban és kissebb vagy nagyobb következetességgel lett keresztülvive ahhoz képest, mint a római jog kissebb vagy nagyobb befolyást nyert. A két ellentétes alapon álló törvény intézményei összeegyeztetésének kísérlete okozza, hogy gyakran két egészen ellenkező elvek és intézmények az egyes statútumokban testvériesen ölelkeznek. Köteles rész és megszorítása a leányok keresetjogának, végrendelkezési szabadság s az asszonyok végrendelkezési jogának korlátolása; a törzsek s fejenként való öröklés egy s ugyanazon rendszerben szoritattak s még kirívóbbá tették a kép tarkaságát, mely már az öröklési jogok nagy száma folytán is elég változatos és rendszertelen alakot tárt elénk. II. Spanyolország régi törvénye, a nyugoti góth jog, a többi barbár népek egykorú törvényeit messze túlszárnyalja 2) s ez lehet oka, hogy egy országban sem volt a kezdetleges fejlődés korában alkotott törvényeknek oly nagy befolyása a későbbi jogfejlődésre, mint Spanyolországban a nyugothi góth jognak. >) Lásd részletesebben Oans i. m. III. k. 294. s. köv. lap. a) Lásd Savigny i. m. I. kötet 72. lap. Montesquieu ugyan igen ócsárlólag szól e törvényről (esprit des lois XVIII. 1) minek azonban oka főleg abban keresendő, hogy a törvény absolut becsét vizsgálja, és nem a többi törvényekkel párhuzamban veszi birálat alá. V. ö. Gavs i. m. III. k. 33. lap. ZLINSZKY. MAGVAR ÖRÖKÖSÖD. JOG. 7