Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 94 — */4 részét leányaiknak hagyni, ha azonban több fiu maradt, a vagyon */4 része csak a féijnél levő leánynak volt hagyható, a hajadon leányoknak azonban ily esetben csak a vagyon 1J7 része adományozható. Gryérmek nem létében a felmenők s ilyenek nem létében, az oldalrokonok örököltek, a parentalis rendszer szerint megállapított sorrendben, de a képviseleti jog teljes kizárásával. Mint sajátlagos intézmény ernlitendő meg a gyám (mund valdus) öröklési joga, ki ha az örökhagyóval nem volt is rokonságban, utánna azon esetben ha annak le, vagy felmenő rokonai vagy testvérei nem voltak, öröklési joggal birt x). A törvényes örökösödés mellett fennállott a longobard jogban a végrendelkezés is, hanem igen tökéletlen alakban, mint ajándékozás említtetik. Ily ajándékozás történhetett élők között (inter vivos) vagy halál esetére (mortis causa) mindkettő csak a megajándékozott hálátlansága esetén volt visszavonható. Ily hálátlanság folytán a szüle gyermekeit is jogosítva volt kitagadni 2). A longobard örökösödési jogban, mint e vázlatos előadásból látható, a germán jog-fogalmak az uralkodók, habár tagadhatlanul jelentkezik a római jog befolyása is 3), de csak is egyes intézményeknél, mint a végrendelkezési szabadságnál vagy a kitagadásnál • de itt is a végrendeletek visszavonhatósága távol áll a római végrendeletek fogalmától. Szóval az uralkodó germán jogelvek mellett a római jogból átvett eszmék itt is önálló alakban dolgoztattak fel *). A tulaj donképi középkori olasz jog, mely a római a kánoni és a longobard jogok vegyülékeként jelentkezik, az olasz városi statútumokban található fel, melyek már a XII. században kezdettek alkottatni, de csak a XIII. században nyertek határozottabb alakot és elterjedést 5). Mennyiben pedig e törvényes szabályok a gyakorlati alkalmazásnál számos hézagot tüntettek fel, mellettük a római s illetve a !) Gans i. m. 193. lap. ») Gans i. m. 195. lap. s) Savtgny i. m. II. k. 221. lap. *) Gans i. m. HE. k. 209. lap. 5) A legrégibb városi statútumok közé tartoznak : a pisai, melynek egy része már 1161. évben össze volt gyűjtve; a ferrai, mely 1208. évben, a modenai mely 1213. évben lett közzé téve. Lásd Gans i. m. III. köt. 232. lap.