Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
435 2. Maga a, jelzálogjog, terhelje az magát az illető birtoktestet, vagya terhelhető jogok valamelyikét, mely esetben a tulajdonos által szerkesztett jog alzálogjognak neveztetik.1 3. A telekkönyvileg bejegyzett dologbeli jogosítványok. Ellenben az előrebocsátott elvre való tekintettel, különösen a következő jogok nem képezhetik zálogjognak tárgyát. 1. A személyes szolgalmak, — a haszonélvezeten kívül —, a mennyiben azok tisztán személyes, tehát sem eladás, sem átruházás által nem értékesíthető jogot képeznek, mint a használat szolgalma.2 2. A dologi (telki) szolgalmak, mert azok az uralgó teleknek el nem különíthető részét képezik.3 3. A visszavásárlási és elővásárlási jogok, melyek át nem ruházhatók. 4. A földtulajdonost illető s általa másra átruházott, s az ekként jogosultnak telekkönyvében, a tulajdoni lapra bejegyzett kőszénkutatási, kőszénbánya nyitási és kiaknázási jogosultság.4 2. A jelzálogszerzés feltótelei. A jelzálogjognak tárgya csak határozott összegben kifejezett követelés lehet, miből úgyan nem következik, hogy nem pénzbeli követelés nem lenne jelzálogilag biztosítható, hanem csak az, hogy annak mindig számszerűleg s határozott összegben kell kifejezve lennie.5 Szabály úgyan továbbá, hogy a jelzálog csak létező követelés biztosítására szolgálhat s nem olyanéra is, a mely csak a jövőben fog keletkezni, vagy esetleg keletkezhetik ;° azonban ezen szabály alól is vannak kivételek. 102. §§. —, az azzal járó haszonélvezet joga oly értelemben juthat zálogjog alá, hogy ezen zálogjog mindenre kiterjed, a mire az özvegyi jog feljogosít, így Regelsberger i. m. 358. 1. 1 Az ily alzálogjog keletkezéséhez a telekkönyvbe való bejegyzés szükséges. Osztr. ptkv. 454. §.; 1. még az alzálogjogra nézve a telekkvi rendt. 54., 58., 78., 79. §§.; a jelzáloggal biztosított követelésnek lefoglalása esetében az alzálogjog szintén bekeblezés által állapíttatik meg. — 1881 : 60. t.-cz. 79. §. —. 2 A. használat szolgalma abban áll, hogy valaki jogosítva van valamely idegen dolgot, állaga megsértése nélkül csupán a maga szükségére használni. Osztr. ptkv. 504. §. C. 1889 jan. 9. 10171/888. Márkus I. kiad. II, 457. a lakás szolgalmi joga más személyre át nem ruházható jog, s azért ezen jogra a végrehajtás tkvi bejegyzés tárgyát sem képezheti. 3 L. Zeiler i. m. II. 308. 1.; Winiwarter i. m. II. 306. 1. ; Exner i. m. 56. 1. 4 1888 aug. 26. 2819. sz. igazs. min. rend. 4. §. s 1. ehhez Süteő i. m. 331. s köv. 1. 5 Telekkvi rend. 64., 65. §§. L. Exner i. h. 0 Telekkvi rend. 65. s 90. §§. Exner szerint az említett eseteket nem kell taxatíve felsoroltaknak tekinteni ; nézete szerint a törvény csak az elvet állapította meg, midőn alkalmazásának leggyakrabban előforduló eseteit felsorolta, s idéz számos legfőbb itélőszéki határozatot, melyekben jövendőbeli követelésekre nézve a törvényben foglalt eseteken kívül más esetekben is 28*
