Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

1) vonatkozik, azonban előbb az egyházi biróságok jurisdictiója körébe tartoztak.1 4. A magyar magánjog irodalma. A régibb időben a magyar irodalom általában s így a magyar jogi irodalom sem igen virágzott. A XVII. századig, midőn Huszty az akkori viszonyok között valóban jeles művével fellépett, alig említhetünk egy-két önálló művet. Ilyenek e korból a következők :2 Decius Barovius : Syntagma institutionum juris Imperialis ac Ungarici, Kolozsvár, 1593. Kitonich de Kosztavicza: Directio Methodus Processus Judiciarii. Nagy-Szombat, 1618. Foris Otrokocsi Ferencz : Breve specium in Jurisprudenciam methodicam. Nagy-Szombat, 1619., és Experimentum reductiones Juris hungarici ad suos fontes. Nagy-Szombat, 1619. Repczeli László: Syntagma juris Ungarici complectens una peculiares Principatus Transilvaniae Leges, Kolozsvár, 1742. Felemlítendő ezenkívül e korszakból azon tudományos munkálkodás, mely Werbőczy Hármas könyvének magyarázata, vagy használatának megkönnyítése körül tapasztalható.3 Az újabb korból, mely — mint említettük — Huszty Istvánnal4 1 A magyar jogfejlődésnek feldolgozó s átalakító erejének s irányának jellemzésére nézve 1. Zlinszky Imre. A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés. Bpest 1877. 326. s köv. 1. Wenczel i. h. Hajnik. Magyar alkotmány és jogtörténelem. Pest 1872. 17. 1. Herczegh. Családi és öröklési jog. Budapest 1885. II. kiad. előszó. Dell'Adami. Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. A nemzeti eredet problémája. Bpest 1865. Az anyagi magyar magánjog codificatiója. Bpest 1877. Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. Bpest 1885. czímű munkáiban a magyar jognak római, canon s germanjogi eredetét vitatja. Ezzel szemben a szöveg értelmében s abban érintett canonjogi szabályok receptiójára nézve 1. Reiner János. Az utólagos házasság általi törvényesítés. Jogi Szemle. 1893. 4. sz. s Jogi dolgozatok. Bpest 1898. 69. s köv. 1. L. különben ezen kérdésre Kelemen i. m. 89. s köv. 1. Frank i. m. 19. 1. Az újabb jogfejlődés azonban már igen sok idegen elemet vitt be a magyar magánjog rendszerébe. Ilyen a kötelmi jog legnagyobb része ; a telekkönyvi intézmény és az ezzel kapcsolatos dologi jogok, a házassági jog. 2 A régibb időben a hazai törvény és jogtudomány művelése körüli működésre nézve lásd Kelemen i. m. 158. s köv. 1. Frank i. m. 19. s köv. 1. Wenczel i. m. 19. s köv. 1. Az egész s főleg az újabb magyar magánjog irodalmára nézve 1. Márkus. Felső bíróságaink elvi határozatai. Budapest 1893. II. kiad. I. és II. köt. 1896. VI. köt. Névmutató. 1897. VII. köt. s folytatólagos köt. 3 Itt említhető a XVI. században országos bizottság által készített Quadripartitum, melynek tulajdonképeni czélja az volt, hogy a mellőzni szándékolt Hármas Könyv helyét pótolja, s mely az által nyert nagyobb jelentőséget, hogy annak tartalmát új felfogás szerint reproducálta. Ezen munkának a Hármas Könyvvel való összevetését tartalmazó utalásokkal kiséri Márkus a Hk. kiadását az általa szerkesztett Magyar Törvénytárban. Bpest 1897. De ezenkívül akkori jogi-irodalmunk jelentékeny részét képezik a Hármas Könyv tüzetes irodalmi reproductiói, kiadásai, különféle nyelvekre fordításai, magyarázatai, s hol tartalmának, hol legalább czímeinek versbe foglalása, melynek összes száma az ötvenet meghaladja. V. ö. Wenczel i. m. I. k. 91. 1. s főleg Frank i. m. 69. s köv. 1. * Huszty István volt az első, a ki a magyar magánjogot Werbőczy Hármas. Könyvének rendszerétől függetlenül önálló rendszerbe foglalva tárgyalja.