Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

90 alapítvány szervezésének módja e részben nem változtat a jogalanyiságon., vagyis akár akként szerveztessék az alapítvány, hogy teljesen új berendezés létesíttetik, a melynek feladata az alapítványi czélt megvalósítani, akár pedig akként, hogy ezen czél megvalósítása valamely meglevő személyre, intézetre, vagy testületre bizatik, mely az alapítványt kezeli, hacsak maga az alapító akarat oly önálló, s a jogrendszerben elismert szervezést s formát létesített, mely alkalmas arra, hogy az alapító közvetlenül működésétől függetlenül, a kitűzött czélt állandóan szolgálja és megvalósítsa.1 3. Az államkincstár — fiscns. — Az állam jogi személyiségét a testületek és intézetektől főleg a souverainitás különbözteti meg és teszi a jogi személyek önálló categoriájává.2 Ezen önálló jogalany minőségében az állam nemcsak magánjogi, hanem bármely más vagyonjogi viszonyokban is szerepel, mint kincstár.3 Azontalál. L. ezekre nézve még Gierkét is i. m. 647. 1. — Az alapítványokra nézve nálunk 1. Csorba i. m.; Dárday Sándor. Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása. Bpest 1897. Jogászegyleti ért. Vavrik Béla felszólalásával. — A hazánkban levő alapítványok összeállítását 1. a Szt. István-Társulat által kiadott Egyetemes Encyclopoedia II. köt. 105. s köv. 1. ((Alapítvány» czikkben. 1 Zsögöd. Fejezetek i. m. 114. s köv. 1. foglalkozik ezen kérdéssel s kiemeli, hogy minden alapnak támaszkodnia kell létező, vagy létezendő emberek valamely szervezetére; Ungerrel szemben kimutatja, hogy nincs különbség abban, hogy valamely vagyon kezelése önálló szervezetre pld. valamely három tagú bizottságra, vagy valamely város tanácsára stb. bizatik; vagy pedig valamely létező szervezetre, pld. a városra oly meghagyással, hogy az átadott alapot a meghatározott czélra fordítsa; utóbbi esetben sincs donatio sub modo, mert hisz az alapító nem akarta a várost megajándékozni, hanem csak kezelésére bizta az alapítványt. Másfelől arra is súlyt helyez, hogy a valódi donatio sub modo és az önálló létezésü alapítvány sem ellentétesek, a mi alatt tulajdonképen az van mondva és Zsögöd által i. m. 117. 1. helyesen illustrálva, hogy az alapítással kapcsolatban tett ajándékozásnál az ajándékvevővel szemben az alapítvány a követelésre jogosított lesz, s az alapítvány czéljaira szolgáló materialis eszközöket a megajándékozott, a meghagyás keretében szolgáltatni köteles; de az alapítvány itt is önálló jogalany, mely szemben áll a megajándékozottal. — 2 Gierke i. m. 475. 1. Az államkincstárt némelyek nem tartják jogi. személyek külön fajának, hanem egyszerűen a testületek körébe sorozzák, mivel benne csak az állam nyilvánul, az állam pedig nem más mint az universitas omnium civium ; így Unger i. m. I. 337. 1. 37) jegyz.; Bozóky is id. ért. 20. 1.; mások viszont az intézetekhez sorolják; így Sintenis Das praktische gemeine Civilrecht I. 45. §. ; Stubenrauch-Commentar z. österreich bürg. Gb. i. m. I. 422. 1. — 3 G. Jellinek. System d. subjectiven Rechte i. m. főleg 56. s köv 1. ; Wach. Civilprozessrecht i. m. 92. 1., a kiknél ki van emelve az, hogy az állam nemcsak magánjogi, hanem bármely vagyonjogi viszonyokban mint fiscus jelentkezik ; sőt igen gyakran nyernek a felsőségi hatalom kifolyását képezővagyonjogok magánjogi érvényesítést; pl. a közadók a csődben a többi magánjogi követelések módjára nyerhetnek kielégítést — a közigazgatási végre-