Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
58 pontja, mint ténykörülmény, az arra hivatkozó fél által bizonyítandó, miután sem a születés időpontja, sem pedig az előbb születés ténye tekintetében kisegítő vélelem nem létezik, s úgy az egyik, mint a másik tényt az arra hivatkozó személy köteles bizonyítani.1 Ha azonban ezen bizonyítás nem sikerül, akkor az ezen tények valamelyikétől függő igények nem érvényesíthetők; a szükségképen eldöntendő jogviszonyok pedig más kisegítő megoldási szabályok szerint rendezendők.2 Míg a gyermek az anya méhében van, az nem egyén, hanem csak része az anyai testnek, azonban fogamzása perczétől kezdve fentartatnak a gyermek részére mindazon jogok, melyek őt akkor, ha élve a világra szüle tend, meg fogják illetni.3 Ezen szabály különösen az öröklési jogra nézve bir nagy jelentőséggel,4 ha ugyanis az öröklési jog az anya teherben léte alatt nyilik meg, az az anya méhében levő magzatnak születési idejéig fen1 L. Eegelsbergert is i. m. 245. 1. Jellinek Arthur. Észrevételek a magánjogi trvkönyv tervezetének általános része felett. Bpest 1882. 53. 1. 2 Ily kisegítő szabály lehet az, hogy oly jogoknál, melyek nincsenek egy személyhez kötve, azok közösen illessék az egy időben szülötteket; oly jogoknál pedig, a melyek egy személyhez vannak kötve, pld. az elsőszülöttségi hitbizománynál, ott a sorshúzás döntsön, mint ezt pld. a porosz ptkv. szabályozza —. L. Gierke. Deutsches Privatrecht. Leipzig 1895. 359. 1. 9. jegyz. Herczegh i. m. 112. 1. 4. s. 5. jegyz. Bizonyos mértékben ebben is van igazságtalanság, azonban a korábbi birtokfogíalás ténye — a melyet szintén szoktak ily kisegítő megoldási módként említeni — még inkább az, és sokszor el sem dönthetné a kérdést pld. ha több leszármazó egyszerre veszi birtokba a hitbizományi vagyont. — A születések sorrendjének bizonyítása és megállapítása czéljából az 1894 : 33. t.-cz. 38. §-a azt rendeli, hogy az ikreknél az anyakönyvi bejegyzés a születések egymás utánja szerint történik. S az 1895 jun. 29. 60,000. sz. belügymin. utasítás 33. §-a szerint a születések bejegyzésénél az éven, hónapon és napon kívül, a nap szaka és az óra is megemlítendő ; mikor pedig a perczek is fontossággal birnak, pld. gyorsan egymásra következő ikerszületéseknél, a perczeket is külön meg kell említeni ; az utasítás 58. §-a szerint pedig, azon esetben, ha a bejelentő nem tud pontos számot adni a születések sorrendjéről, sem a születésnél jelen voltak meghallgatása alapján nem lehet ezt megállapítani, ezen körülményt a bejegyzésben meg kell említeni. Mivel azonban ott is, hol a születés sorrendje bejegyeztetik, ez csak magán bemondáson alapszik, azért az ily bejegyzés téves voltát, vagy az annak alapúi szolgált bejelentés helytelenségét az érdekelt bebizonyíthatja, a nélkül, hogy hamisítást kellene bizonyítania. Azonban ezek bizonyításáig, a bejegyzett tényeket bizonyítják az anyakönyvek, mint közokiratok. L. i. t.-cz. 28. §. Ugyancsak Hinschius P. Das Beichsgesetz u. d. Beurkundung des Personenstandes. Berlin 1891. 81. 61. 1. 3 «Concepti a tempore conceptionis aequalia jura habent cum natis exstantibus filiis». Hk. II. r. 62. cz. 2. §. 4 Ellenben nem áll úgyanazon elv az állampolgárságra nézve, melyre a születés időpontja a határozó. L. 1879 : 50. t.-cz. 3. 4. 7. 12. 26. 28. 33. §§. Ma teljesen tárgytalan azon régebben sokat hangoztatott tétel, hogy azon esetben, ha valamely atya gyermekének fogantatása után elveszti nemességét, akkor a gyermek állapota a fogantatás idejében létezett állapot szerint Ítélendő meg; ilyen büntetést a Btk. nem ismer; az előbbi időkre nézve is 1. Pauler Tivadar. Büntetőjogtan III. k. Pest 1872. I. köt. 3. s 4. jegyz.
