Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
51 Formai — habár érvényességi — kellékek pedig: 1. a törvényhatósági szabályrendeletre nézve az, hogy ezt a statútum által szabályozott ügyre nézve illetékes miniszter jóváhagyja, és hogy a már jóváhagvott szabályrendelet szabályszerűen kihirdettetett legyen ; 2. a községi szabályrendeletre nézve pedig az, hogy ezt a törvényhatóság, a melyhez fel lett terjesztve, kifejezetten, vagy hallgatagon jóváhagyta legyen.1 Hogy mik ezen önkormányzati hatáskörnek a tárgyai, s magánjogi szempontból minő viszonyokat szabályozhatnak a törvényhatóságok, vagy községek, arra nézve meg van vonva a kör a szabályrendelet materialis korlátjai által; mert a mint közigazgatási szempontból nem okozhat nehézséget az önkormányzat köre, úgy nem okozhat az nehézséget a statútumalkotás szempontjából sem. Első sorban ide tartoznak azon ügyek, a melyek az együttlakásból s a közvetlen szomszédságból erednek, ilyenek utczák, terek, csatornák, világítás, tűz, építészet, tisztaság, bérügyeknek tisztán helyi érdekű oldalai, valamint mindazon közérdekű kérdéseknek, a helyi viszonyokhoz való alkalmazása, a melyeknek közigazgatási oldalai ezen önkormányzati jogkörbe esnek bele, s a melyek különben külön törvények által kifejezetten is ezen hatáskörbe vannak utalva, pld. az ipartörvény értelmében az engedély alá eső iparok gyakorlásának szabályozása; a cselédügynek a törvény által nem érintett, és az illető hely vagy vidék viszonyainál fogva fontossággal bíró részei vagy a lakbérleti ügyek, az építészeti szabályok.2 Ekként a helyhatósági szabályrendeletek, a mennyiben magánjogi viszonyokat tárgyalnak, ma is. habár korlátoltabb mértékben, mint hajdan, forrásai a magánjognak ; a ki a bíróság előtt jogát erre alapítja, az csak azon esetben tartozik azokat bizonyítani, ha a bíróság azokat nem ismeri, 1 Az 18S6 : 21. t.-cz. 3., 11., 12.; 1886 : 22. t.-cz. 2., 27—20. §§. A minis ter törvényszerűség és ezélszerüség szempontjából vizsgálja a szabályrendeletet s azt esetleg nem hagyja jóvá; a jóváhagyott statútumot bemutatási záradékkal látja el, a mely kifejezés ugyan a törvényben van írva, de nem felel meg a tényleges jognak, a jóváhagyásnak ; törvényhatósági statútum kihirdetés után csak 30 nap múlva hajtható végre. A községi szabályrendeletet a törvényhatóság bármikor megsemmisítheti, ha törvényellenesnek, vagy czélszerütlennek találja, de ily esetekben a belügyminsterhez fordulhat a község. Az egyesnek is meg van a felebbezési joga az egyesekre általában, vagy concrete sérelmes szabályrendelet ellen. — L. különben e részben Kmety Károly. A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest, 1897. 29—32. ÍJ. 2 L. Concha i. m. 509. s köv. 1. L. Dell' Adami i. m. 8. s köv. 1. szerint e kérdésben a mai jogállapotot a szokás dominálja — .&,m\ csa^ kis részben igaz. — Helyesen a szöveg értelmében a szegedi ítélőtábla 1897 jun. 22. G. 100. Térfi i. m. II. köt. 844. L a járda-szabályrendeletre nézve. — L. még 1884: 17. t.-cz. 11. §.; 1876: 13. t.-cz. 121. §.; 1876: 14. t.-cz. 11. §.; 1886:22. t.-cz. 22. §. b); 1881:59. t.-cz. 93. i. —, mely rendeli, hogy a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városoknak lakbérleti szabályrendeletei, a mennyiben a bel- és igazságügyminiszterek által helybenhagyattak és a hivatalos lap útján közzététettek, a lakbérleti ügyek eldöntésénél a bíróságok által hivatalból alkalmazandók. 4*
