Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

49 giumok, a melyek azonban csak a kiváltságot nyert személy javára létesítettek subjectiv jogot.1 A kir. privilégium érvényéhez megkívántatott: a) hogy azt koronás király adta légyen ki;2 b) hogy a törvénynyel ne ellenkezzék;3 c) hogy mások jogába ne ütközzék ; 4 és végre d) hogy törvényszerű alakban légyen kiállítva. A formasághoz tartozik : a) hogy a magyar kir. kanczellária utján adatott légyen ki; b) hogy a szokásos irály és záradékok használtassanak ; netáni szokatlan záradékok pedig semmisek:5 c) hogy ő Felségétől, s 1848 előtt az udvari kanczellár vagy egyéb udvari tanácsos által aláirva lettek légyen kiadva ; d) hogy a királynak valamelyik nagyobb pecsétje alkalmaztassák a kiváltságlevélre; 6 e) egy év alatt az illető megyében kihirdettessék és foganatosíttassák.7 A kir. privilégium megszűnhetett ú. n. elavulás s azt megszüntető törvény által, vagy ha birói Ítélet megsemmisítette ; az ideiglenes és feltételesek a megállapított idő lefolyása, s a feltétel megszűntével.8 Régibb jogrendszerünkben tehát a királyi privilégiumok adományozása igen eminens felségi jogot, s a privilégiumok magánjogunknak is igen kiváló forrását képezték, azonban ma a változott államszervezet folytán ily jogszabálynak, objectiv jognak forrását képező privilégiumok nem adományozhatok, s azért azoknak csak a múltra nézve van jelentősége.9 5. A közhatósági szabályrendeletek (statútumok). A közhatósági statútumok régtől fogva szintén egyik forrását képezik magánjogunknak.-10 Hogy az ily statútum jogérvényes legyen, már előbbi 1 Frank i. m. I. 47. s köv. §§.; Wenzel i. m. I. 98. s köv. 1.; Herezegh i. m. I. 44. §. 2 1741 : 4. t.-cz. 5. §.; 1791 : 3. s 32. t.-cz. stb. — Azonban részint alaki hiányok, részint más okoknál fogva több királynak privilégiumai épen nem, másoknak csak bizonyos nemű privilégiumai nem birnak érvénynyel. L. felsorolva ezeket Frank i. m. I. 50. §.; Wenzel i. m. I. 103. 1.; Subayda i. m. 38. 1. 3 Hk. H. 9., 10., 11. 1723: 15. t.-cz. 1. §. * Hk. H. 9—12. 5 1563 : 35. cz. 1608 : 9. a cor. 1647 : 122. Ilyen záradék pld. «irtások jogainak sérelme nélkül» (salvo jure alieno), ba ki nem tétetik is, alattomban értetik. Hk. H. 9. 6 T. i. arany kettős vagy titkos pecsét. " Hk. L 32. 1630 : 30. t.-cz. 8 L. Frank i. m. I. 49. §.; Wenzel i. m. I. 101. 1. 9 L. Korbuly i. m. 453. L ; Wenzel i. m. 98. L is csak a subjectiv jogot adó privilégiumok adását tartja lehetségesnek ma is, nem pedig a jogszabályt tartalmazó privilégiumot is. L. még DelT Adami i. m. 13. s köv.^ L 10 Hk. IH. r. 2. cz. erre nézve azt mondja: «sernmi oly közönség, mely nem bir saját törvényhatósággal, nem hozhat statútumokat. Ezt is oly esetekben, melyek az isteni és emberi törvényeket meg nem sértik, úgy, hogy a statútumok valami jogtalanságot vagy kárhozatost magukba Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. *