Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

619 A mi jogunkban a nem pénzkölcsönre vonatkozó ügyleteknél a szerződő felek tetszés szerint állápíthatják meg a kötbér magasságát és azt birói úton is érvényesíthetik; ellenben a pénzkölcsönöknél szabadon köthető úgyan ki a kötbér nagysága, s ha biróságon kívül s önként fizettetik, akkor vissza nem követelhető ; azonban a birói érvényesítés, és közjegyzői okiratba foglalás a 8 %-ot meghaladó összegre nézve ki van zárva.1 A mi a kötbér lejárati idejét illeti, megkülönböztetendŐ, hogy a kötbér valaminek teljesítésére, vagy abbanh ágyás ára irányzott szerződés folytán lett-e kikötve ? Ha a szerződés tárgyát valaminek teljesítése képezi, a kötbér lejártnak tekinthető, mihelyt az adós a teljesítéssel késedelmes; ellenben ha a szerződés valaminek abbanhagyására irányul, a kötbér azonnal lejár, mihelyt ismétlődött azon cselekmény, melynek abbanhagyása kötelezve volt, illetőleg mihelyt az adós elvállalt kötelezettségének meg nem felelt.2 Miután a kötbér a szerződés teljesítésének biztosítására szolgál, az hatályát veszti, ha oly körülmények következtek be, melyek folytán az antatásáról való elállása jogát fentartva, az elállás esetére bizonyos bánatpénz fizetésére kötelezte magát; azonban ezen elv alkalmazásával helyes végeredményre jutott. 1 1877 : 8. t.-cz. 2. §.; Nagy i. m. II. 55. s köv. 1.; Scbwarcz G. Kötbér maximuma (1877 : 8. t.-cz. 2. §.) Magánjogi tanulmányok i. m. 3. s köv. 1. nem teszik meg ezen megkülönböztetést. Pedig a törvény a kamatra és kötbérre való tekintettel a pénzkölcsönre létrejött szerződést más jogügyletektől megkülönböztetik. Hogy pedig a törvény a készpénz kölcsönöknél a kötbért úgy itéli meg, mint a kamatot, annak oka az, hogy ellenkező esetre a törvény kijátszására maradna sok tér nyitva; mert az, a mit egyik czím alatt (mint kamat) bíróilag nem érvényesíthetőnek mond ki a törvény, az más czím (kötbér) alatt bíróilag érvényesíthető lenne ; így helyesen most C. 1897 máj. 7. 71. I. G. Fabiny II. 347.1. — ezzel szemben a C. 1878 jul. 8. 6263. Dtr. XXI. r. f. 84.; 1899 jan. 18. I. G. 486 Fabiny IV. 265 azon alapra helyezkedett, hogy a bíróság leszállíthatja a túlságosnak talált kötbért; ez azonban csak a szöveg értelmében — t. i. a készpénzkölcsönöknél — fogadható el helyesnek. — A váltóügyletből, s bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiben a kötbér bármily összegben szabadon kiköthető; 1875: 37. t.-cz. 273. §. s 1877 : 8. t. cz. 9. §. s ehhez 1. Nagy i. m. II. 56. 1. — "Ugyanígy az általános magánjogra nézve a zürichi trv. 970. §.; a szász trv. 1403. §.; drezdai jav. 127. cz. — Ezzel szemben a porosz LR. I. r. 5. cz. 331. §. szerint a kötbér a vagyoni hátrány kétszeresére mérsékelhető ; osztr. ptkv. 1336. §. szerint a túlságos kötbért a biró mérsékelheti; a német ptkv. 343. §. az I. javaslattal szemben a túlságosan magas kötbérnek birói mérséklése elvét tette magáévá, csakhogy a mérséklésnél a biró nemcsak a vagyoni, hanem bármilyen érdeket figyelembe venni köteles. L. Reatz. Litteratur i. m. 23. 1.; Denkschrift i. m. 50. s köv. 1. így a magyar ptkv. tervezet 1049. §. is. 2 1875 : 37. t.-cz. 274. §.; a porosz LR. I. r. 5. cz. 305. §.; a szász ptkv. 1432. §.; a drezdai jav. 128. cz. Nagy i. h. — Kiemelendő, hogy itt nem kell külön károsodást igazolni, a kikötött teljesítés elmaradása, vagy kizárt cselekmény s eljárás eszközlésének ténye megállapítja a kötbér követelés jogát; így C. 1895 szept. 13. 7961. Dtr. III. foly. 172.; 1899 jan. 18. I. G. 486 idézett hat.; 1899 jul. 11. I. G. 318. Dtr. III. foly. XV. 194.; ellenben téves C. 1896 febr. 6. 204/95. I. G. Fabiny I. 92.