Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

611 A jogkövetkezményekre nézve, melyek a természet szerint, vagy a jogilag — tehát objective — lehetetlen szolgáltatások felett kötött szerződések érvénytelensége esetén beállanak, lényeges különbségek jelentkeznek ; így a természetileg ós jogilag — tehát objective — lehetetlen szerződés érvénytelensége folytán egyszerűen az előbbi állapot visszaállításának van helye, vagyis, ki mit kapott, azt visszaadni tartozik.1 ; de a ki tudva, másnak valamely feltétlenül-, vagy az ő személyére nézve lehetetlen szolgáltatást kötelezett, az utóbbinak, ha az a lehetetlenséget nem ismerte, sem azt fel nem ismerhette, ezen felül a szerződés meghiúsulta folytán vesztett érdekét (Interessé) megtéríteni köteles.2 Ellenben a csak subjective — a szerződő személy személyében fekvő okból — lehetetlen szerződésnél, a kötelezett fél a szerződés teljesítésére kötelezhető, s ha azt vagy nem akarja, vagy nem tudja teljesíteni, akkor a szerződós nem teljesítésének következményei állnak be.3 Olyan szerződés, melynek tartalma harmadik személyek dolgaira vagy jogaira irányul, érvényesen köthető úgyan, de ezen szerződés a harmadik személy jogát nem érinti;4 valamint érvényesen köthető oly szerződós is, melynél fogva a harmadik személy javára köteleztetik valamely szolgáltatás ; ez esetben a kötelezett a szolgáltatást teljesíteni tartozik, és ha nem teljesíti, a másik szerződő félnek ellene, vagy a szerződés teljesítésére, vagy a teljesítés elmulasztásából származott kárára nézve kereseti joga van.5 1 Ezen elvet különösen a zálogszerződések érvénytelenségének kimondása esetén a felsőbb bíróságok következetesen alkalmazzák; 1. pld. C. 1888 máj. 16. 6738. Márkus I. 190., mit a bíróságok kifejezett viszonkereset nélkül is alkalmazott; 1892 jan. 27. 2316/91. — ú. o. 191. 1. elvont hasznot azonban nem itélt meg, azon érveléssel, bogy a kölcsönösszeg visszafizetéséig a használat megillette a kölcsönadót s a kamat korlátozás sem alkalmazható ; míg az 1883 márcz. 12. 1197. — ú. o. — az 1877:8. t.-cz. életbelépte utáni időre a tőkébe beszámította a 6o/0-on felüli értéket meghaladó hasznokat; a mi nem következetes eljárás; mert a használat kamat fejében köttetvén ki, ha egyáltalában ezen alapon vétetik figyelembe — mint a gyakorlat teszi — akkor az Írásban történt kikötés esetén a 8o/0-ot meghaladó értéket is felülmúló hasznokat sem lehet a tőkébe beszámítani. 2 L. német ptkv. 307. §.; magyar ptkv. tervezet 953. §. 3 L. Hasenöhrl i. m. 442. s köv. 1. 4 L. szász ptkv. 799. §.; bajor jav. 53. cz. ; drezdai jav. 32. cz.; német ptkv. 308. §., s a magyar ptkv. tervezet 954. §. általános szabályát. 5 Drezdai jav. 34. cz.; német ptkv. 328. s köv. §§.; 1. még Denkschrift i. m. 49. s köv. 1., s Eeatz. Litteratur i. m. 23. 1.; a magyar ptkv. tervezet 1027. s köv. §§. — Csakhogy ezen kérdésnél különbséget kell tenni az oly szolgáltatások között, a melyeket a harmadikkal szemben kell úgyan teljesíteni, de azért a szerződő személy magának köt ki; és olyanok között, a melyeket a szerződő személy a harmadik személy javára köt ki. Pld. ha valaki orvost fogad, hogy cselédjeit vagy családja tagjait gyógykezelje, az maga marad, mint jogosult a szerződésben, uralkodik végleg a felett; ellenben másként alakul a viszony, ha valaki pld. biztosítja magát valamely harmadik kedvezményezett javára, vagy más oly szerződóst köt, a melyben valamely harmadik személy lesz a jogosult. L. ezen kérdésre nézve Hasenöhrl i. m. 33—35. §§. s 448.1. *) jegyz. részletes irodalom közlésével; Endemann 39*