Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

609 jesítés lehetetlensége a természet törvényeiben, avagy a tételes jog szabályaiban találja indokát. A jogi lehetetlenséggel hatályára nézve azonos az erkölcsi lehetetlenség, vagyis ha a szerződés erkölcstelen tény teljesítésére van irányozva;1 2. a lehetetlenség vagy feltétlen (absohit), a mennyiben annak teljesítése, tekintettel a szolgáltatás tárgyára, a dolog természeténél fogva nem lehetséges, pld., ha valaki hypocentaurus szállítására kötne szerződést; vagy a lehetetlenség csak a concrét körülményeknél fogva forog fenn, pld. ha meghatározott és a természetben létező, de már teljesen elenyészett dolog szolgáltatása képezi a szerződés tárgyát; 3. a lehetetlenség vagy állandó vagy muló ; 4. teljes vagy részleges, ahhoz képest, a mint a teljesítés egészben vagy csak részben válik lehetetlenné ; 5. alanyi vagy tárgyi (objectiv vagy subjectiv) ahhoz képest, a mint a szolgáltatás teljesítése mindenkire, vagy csak bizonyos egyénre nézve lehetetlen.2 Ezek előrebocsátása után a szolgáltatás lehetetlenségére nézve a következő jogszabályok szolgálhatnak irányadóúl: 1. Oly dolgok felett kötött szerződések, melyek általában, vagy arra nézve, ki azokat a szerződés folytán meg kivánja szerezni, a forgalomból el vannak vonva, semmisek.3 Ugyanaz áll akkor, ha a szerződés tárgyát képező dolog a szerződés megkötése után úgyan, de átadása előtt vonatik el a, forgalomból.4 2. Ha a szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, az érvénytelen. Ezen szabály azon esetben is áll, ha a szolgáltatás csak részben lehetetlen, de a szerződés azon feltevésben köttetett, hogy ezen részének teljesítése is lehetséges; ellenkező esetben a szerződés azon része teljesítendő, melynek teljesítése lehetséges.5 1 Frank i. in. 580. 1. szerint nem követelhető annak teljesítése, tehát semmit sem ér és alkú tárgya nem lehet a mi magában lehetetlen; a mi törvénybe ütközik, vagy erkölcsi tekintetben vétkes. L. még ezen egész pontra nézve Hasenöhrl. i. m. 32. §.; Endemann i. m. 127. §. 2 L. Kirchstátter i. m. 400. s köv. 1.; Stubenrauch i. m. II. 29. s köv. L; Hasenöhrl i. m. 439. s köv. 1. Windscheid i. m. II. 187. s köv. 1.; Mommsen i. m. 102. 1. 3 Szász tkv. 793. §.; drezdai jav. 27. cz.; bajor jav. 25. cz.; osztr. ptkv. 878. §. ; a német ptkv. 306. §.; a magyar ptkv. tervezet 952 §. 4 Osztr. ptk. 880. §.; a német ptkv. 275. §-a is felmenti az adóst a teljesítés kötelezettsége alól, ha a teljesítés — a kötelezettség keletkezése után beálló — oly körülmény folytán lesz lehetetlenné, a melyért nem tartozik felelősséggel; így a magyar ptkv. tervezet 1167. §. is. 5 Szász trv. 797. §., drezdai jav. 30. cz.; a német ptkv. 307. §. kapcsolatban a 139. j-sal, t. i. a csak részben lehetetlen teljesítésre irányuló szerződés csak akkor nem egészen érvénytelen, ha feltehető, hogy a lehetetlen teljesítésre való tekintet nélkül is megkötötték volna a felek a szerződést. — Az osztr. ptkv. részben eltérő azon szabályt tartalmazza, hogy ha lehetséges Zlinszky- Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. 39