Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
590 Az értékpapírok, vagyis azon okiratok, a melyek bizonyos pénzöszszegre, vagy bizonyos nemű dolgokra vonatkozó Ígéretet tartalmaznak, habár a forgalomban fizetési eszközül is használtatnak, a papírpénztől lényegesen különböznek, mert a tartozásnak velük történt kiegyenlítése tulaidonképen nem fizetésnek, hanem mindössze datio in solutum-nak tekinthető.1 Az értékpapírok között kiváló jelentőséggel azok birnak, melyek a pénzt helyettesítik. Ilyenek : 1. Az állampapírok, melyek kötvények, sorsjegyek, kincstári utalványok vagy járadéklevelek alakjában államtartozást képviselnek. A kötvények rendszerint kamatozó papírok, melyek vagy határozott időben, vagy kisorsolás útján járnak le ; továbbá vagy mindkét fél, vagy csak az egyik fél — rendszerint az állam — részéről mondhatók fel. 2. A törvényhatósági értékpapírok, melyeket egyes törvényhatóságok állami engedély mellett felvett kölcsönökről, kötvények vagy sorsjegyek alakjában adnak ki. gével bir; e nézetet először Souchy állította fel Archív für die civ. Praxis X. 149. s köv. 1. s többen, különösen Einert. Zeitschr. f. Eechtspflege und Verwaltung ú. f. XI. s köv. 1. fejlesztették tovább. 2. Más nézet szerint, melynek legkiválóbb képviselője Müblenbruch. Die Lebre von der Cession und von dem Forderungsrecht, az értékpapírok kereskedelmi árú minőségével birnak. 3. Scbweppe szerint maga az értékpapír alanya a kötelmi jognak. E nézettel rokon az ú. n. Incorporirungs-Theorie, mely szerint a követelés a papírban van megtestesülve, s abba van mintegy bekebelezve. E nézetet először Gáuner állította fel s hasonlóan Savigny is Obligationsrecht II. 99. s köv. 1. Ezen nézetet követi nálunk Nagy i. h. 82. 1. 4. Eenaud szerint Beitrag zur Theorie der Obligationen auf den Inhaber, az értékpapírban, az ebből származó követelési jog a jogszerzőre részletes jogháramlás (Singular-Succession) útján származik át. 5. Thöl. Das Handelsrecht szerint pedig a követelési jog a papírtól függetlenül fennáll és a papírok a követelésre nézve csak bizonyító okiratot képeznek. Ezen elmélet tehát a «VerkörperungsTheorie»-val teljesen ellentétes álláspontot foglal el. Ez az ú- n. szerződési elmélet, a melyet Goldschmidt is követ. 6. Unger. Die rechtliche Natúr der Inhaberpapiere. Lipcse, 1857. szerint azon princípium, melyen az értékpapírokkal való közlekedés nyugszik, nem más, mint újítás és pedig minősített újítás (novatio qualificata). 7. Végre Kuntze. Die Lehre von den Inhaberpapieren. Lipcse, 1857. szerint az értékpapír kiállítása, épen úgy mint a végrendelet, a kiállító egyoldalú jogi akaratára vezethető vissza. Ez az ú. n. egyoldalú igéret, vagy creatio-elmélet, a melyet Siegel is követ Das Versprechen als Verpflichtungsgrund. Berlin, 1873. — Nálunk Nagy i. h. 89. 1. s a váltóra nézve Váltójog i. m. 55. 1. 30) jegyz., s Plósz is ezen elméletet követi. Az egyes elméletekre nézve 1. Nagy i. h.; Plósz i. h.; Kiss M. i. m. 5. §-hoz irt 2.^ s 3. jegyz. —; az általa különösen kiemelt abstract ígéretre, mint kötelezési alapra nézve 1. fent az általános részben a causalis és abstract ügyletekről szóló részt; s Endemann i. h. 872.1. Abstrakte Schuldverháltnisse; íev Kuhlenbeck i. h. 131. 1. 1 L. Apáthy i. m. 570. 1.; Nagy i. m. H. 83. 1. 10) jegyz., a hol kiemeli, hogy a bankjegy kivétel, mert valódi fizetésre szolgál; a mennyiben az 1899 :^ 37. t.-cz.-ben foglalt bankszabadalom — már közölt — 86. cz. szerint az osztrák-magyar bank jegyei kényszerforgalmi jelleggel vannak felruházva.
