Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
571 ségből; 2. jogügyletből;1 3. a törvénynek, valamely concret esetre nézve, az érdek megtérítési kötelezettséget megállapító rendelkezéséből ;2 s 4. oly vagyoni hátrányt okozó cselekvényből, mulasztásból, vagy más tényekből, a melyek önmagukba véve sem nem jogellenesek, sem nem alapulnak jogügyleten, vagy valamely törvénynek az érdek megtérítési kötelezettséget megállapító rendelkezésén, azonban viszont a károsulttal szemben sem alapulnak oly jogczímen, a mely őt a szenvedett vagyoni hátrány elviselésére kötelezné.3 Ezen jogalapok között a legszélesebb körű a vétkesség, a mely alatt azonban nem a büntető törvények által tiltott cselekményeket s mulasztásokat kell érteni, hanem általában minden akár a jogszabály, akár az általános társadalmi felfogás szerint tiltott cselekményt, vagy köteles gondossággal ellenkező mulasztást ;4 állhat továbbá az ily vétkesség valamely fennálló kötelezettség megsértéséből s megszegéséből is.5 Az érdek megtérítés mértékére nézve általában a következő szabályok szolgálnak irányadóul: hogy pld. a jogos magatartás mikor képezi a kártérítés alapját ? vagy ott, a hol nincsenek a quasi delictumoknak esetei határozottan fixirozva, mily alapon lehet valamely cselekményt olyannak tekinteni, mintha vétkes lenne ? s melyek a kártérítésre kötelező kisajátításféle tények ? 1 Pld. a kár-, baleset stb. biztosítások különböző nemei. 2 Pld. szolgálhatnak a kisajátításnak esetei; vagy azon vízhasználatok s vizi szolgalmak, a melyek a tulajdonos kártalanítása mellett vehetők igénybe, pld. a vízvezetési szolgalom — 1885:23. t.-cz. 61. §. — Ezen eseteket az jellemzi, hogy a törvény valamire fe]hatalmazást, jogosítványt ad, azonban azzal kapcsolatban az érdek megtérítés, illstőleg kártalanítás kötelezettségét megállapítja. 3 Nem zárja ki a megtérítési kötelezettséget azon körülmény sem, hogy valaki a kárt okozó cselekményt végszükségben, vagy — nem a károsultnak terhére eső — önvédelem állapotában követte el. L. Reatz. Die Literatur stb. i. m. 31. 1. Ily esetek pld. 1879:31. t.-cz. 81. s 103. §§. ; 1885: 23. t.-cz. 66. s 112. §§. ; 1888: 10. t.-cz. 2. czikk, s 12. t.-cz. 7. §.; s ezekkel kapcsolatban Eeiner i. m. 134. s köv. 1. — A 4. a. pontra nézve pld. szolgálhat az 1888 máj. 4. 40. sz. t. ü. h., a mely szerint az állam kártalanítással tartozik, ha valamely törvényesen fennálló rév közelében, egy mérfölden belül hidat épít; mert ez úgyan nem tilos cselekmény, azonban viszont nem olyan, a mely által okozott hátrányt a károsult valamely jogszabálynál fogva köteles lenne viselni s tűrni. 4 Pld. ha valamely lakó pinczéjének ajtaját nyitva felejti, s ennek következtében valaki a pinczébe hull s megsérül, ezért kártérítéssel fog tartozni még akkor is, ha a concret esetben a gondatlanságból okozott testi sértés, büntető úton nem lesz megállapítható, mert az nem képez súlyos testi sértést — 1. 1878:5. t.-cz. 310. s 311. §§.; mert ily esetben is fenforog a vétkesség, a köteles gondosság megsértése, mely a kár megtérítésére kötelez. L. így pld. C. 1896 nov. 20. 266. I. G. Fabiny II. 100. 5 Ilyen pld. valamely szerződési kötelezettség teljesítése körüli késedelem; 1. pld. C. 1888 nov. 22. 4728. Márkus I. kiad. I. 436. 1. a lottogyüjtő kártérítéssel tartozik, ha az eredeti játéklajstromokat nem küldötte el kellő időben a lottohivatalhoz, a mely kötelezettség megsértése miatt a betevő a nyereménytől elesett.
