Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

566 Maga a választás pedig megtörténtnek tekintendő, ha az, a kit ezen jog illet, választott és arról az érdekeltek értesültek; és hogy az egyszer már kijelentett választástól egyoldalúlag nem lehet visszalépni. A választás kijelentésének tekinthető' az adós részéről, ha a szolgáltatások egyikének teljesítését már megkezdette; a hitelező részéről, ha a szolgáltatások egyikét habár csak részben is elfogadta, vagy ha keresetét a szolgáltatások egyikére nézve megindította, s a kereset az ellenfélnek kézbesítve lett. Ha pedig a választás harmadikat illet, az megtörténtnek tekintendő, mihelyt az a választás felől úgy az adóst, mint a hitelezőt értesítette.1 Ha az adós a szolgáltatást a megszabott határidőben nem teljesíti, a puszta késedelem által még nem veszti el választási jogát, sőt a legtöbb külföldi törvény szerint az adós választási jogát a végrehajtásig mindig érvényesítheti.2 Ha azonban az adós választási jogát addig sem érvényesíti, akkor némelyek szerint ily esetben a választás joga a hitelezőre megy át,3 míg mások szerint azt a biróság gyakorolja.4 A mi jogunk értelmében azon időtől kezdve, a mikor a marasztaló határozat végrehajthatóvá vált, s ezzel az adósnak választási joga megszűnt, ezen választás joga a hitelezőt illeti.5 Végül még az a kérdés is megoldást kiván, hogy milyen befolyással van a választási jog gyakorlására az, ha a vagylagos szolgáltatások közül egy vagy több már eredetileg lehetetlen volt, vagy később ilyenné vált. Az újabb törvényhozások — az osztrák és porosz törvénytől eltérőleg6 — általában azon elvet állítják fel, hogyha a szolgáltatások valamelyike már eredetileg lehetetlen volt, vagy utóbb véletlen eset által kellő időben nem választ, az adós megfelelő határidőt szabhat, a választási jog elvesztésének hatályával. Ezzel egyez a magyar ptkv. tervezet 1131. §., oly formulázással, hogy az adós az Ítéletben megállapított teljesítési idő alatt választhat. — L. ehhez Kühlenbeck i. m. II. 26. s köv. 1. 1 Drezdai jav. 8., 9. Art.; szász trv. 699. bajor jav. II. r. 260—262. Art., osztr. ptkv. 906. §.; 1. német ptkv. 263. s 318. §§., mely a választás esetleges megtámadhatásáról is szól ; így a magyar ptkv. tervezet 964., 966. s 968. §§. — A római jogra nézve 1. Vécsey i. m. 310.; Savigny. Obligationsrecht I. 391. 1.; Windscheid i. m. II. 255. §. 2 Drezdai jav. 10.cz.; bajor jav. II. r. 251. cz.; a német ptkv. 264. §. Az osztr. ptkv. erre nem nyilatkozik, de azon szabályából, hogy az adós választási jogát a végrehajtásnál is érvényesítheti, következik, hogy választási jogát sem saját késedelme, sem pedig a hitelező késedelmeskedése folytán el nem veszti. L. Sághy i. m. 136. 1. 3 Drezdai jav. 10. cz.; bajor jav. II. r. 250. cz. ; német ptkv. 264. §.; magyar ptkv. tervezet 1131. §. 4 Ez vezethető le hasonszerűség útján az osztr. ptkv. 659 S-ából L. Sághy i. m. 135. L 5 L. előző 1. 2. jegyz. ^ 6 Osztr. ptkv. 907. §-a s a porosz LE. szerint akkor, ha valamely szerződés világosan a választás fentartásával köttetik, és az, egy vagy több választási darab vétlen elenyészte miatt meghiúsul, azon fél, kit a választás illet, nincs kötve a szerződéshez.