Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

562 A szolgáltatás lehet: 1. Tevőleges vagy nemleges, vagyis annak tartalmát képezheti valaminek teljesítése vagy abbanhagyása.1 2. A szolgáltatás lehet vagy állandó, vagy mulólagos, a szerint a mint az adós tevékenysége tartós módon vagy csak mulólag, azonnal eltünőleg vétetik igénybe. Tartósak általában a nemleges szolgáltatások, de lehet a tevőleges szolgáltatás is tartós, pld. a bérbeadónak vagy a gyámnak szolgáltatása.2 3. Lehet a szolgáltatás egyszerű vagy összetett, a szerint, a mint az egyetlen cselekményből, vagy több egymással összefüggő és bizonyos egységes eredmény elérésére czélzó tevékenységből, cselekményekből áll.3 Ezen szolgáltatásoknak mellőzhetlen kelléke, hogy közöttük összefüggés létezzék. Hol ezen összefüggés hiányzik, nem összetett szolgáltatás, hanem a szolgáltatások többsége forog fenn. 2. A szolgáltatás osztható vagy oszthatlan volta. A szolgáltatás lehet osztható vagy oszthatlan. Osztható a szolgáltatás akkor, ha az lényegének sérelme nélkül több részre bontható akképen, hogy a részleges szolgáltatás az összszolgáltatással hasonnemű és tartalmú, s amattól nem minőségileg, hanem csak mennyiségileg különbözik; ha tehát a részlegesen teljesíthető szolgáltatás az egésznek azzal lényegben egyező hányadrésze. Ha szolgáltatást ily részekre felbontani nem lehet, akkor azt oszthatlannak mondjuk.4 értelmében Windscheid, Pucbia, Kunze, Zsögöd i. m. II. köt. 1311. 1. eltérő nézetben van Ságby i. m. 75. s köv. 1., a ki ellen különösen Katona i. m. 5. 1. 2. jegyz. 1 Ezenkívül a tevőleges kötelem irányulhat másnemű jog megszerzésére, valamely dologbeli vagy kötelmi teher alóli felszabadításra, valamely dolog állandó vagy csak ideiglenes használatúi való átadására, vagy másnemű cselekvényre. — A római jog a tevőleges kötelmeknél megkülönbözteti, hogy azok valaminek adására (dare) vagy valamely cselekvésre (facere) vannak irányozva. E felosztást elfogadta az osztr. ptkv. 861. §., a porosz LE. I. r. 2. cz. 123. §., Code Napóleon 1126. art. is; a magyar ptkv. tervezet 914. §.; a zürichi 953. §-ában is találhatók ezen felfogásnak némi nyomai. A szász, trv. és^ a drezdai jav. teljesen elvetik, a mint az valóban teljesen felesleges is. 2 Windscheid i. m. 8. 1., Sághy i. m. 93. 1. 3 Pld. egyszerű szolgáltatás valaminek adása vagy abbanhagyása, ellenben összetett szolgáltatás a jószágigazgatás. 4 A szolgáltatás oszthatóságának vagy oszthatatlanságának jogi meghatározása e szerint különbözik attól, mit az életben közönségesen feloszthatónak vagy fel nem oszthatónak tartanak. Az életben ugyanis minden szolgáltatást, mely több egymás után különböző cselekményből áll, oszthatónak mondunk ; mint pld. valamely ház felépítése. Jogilag azonban ez mégis oszthatatlan, mert habár ennél a szolgáltatás részenkint teljesíthető, ezek a részteljesítések nem fognák az egésznek bizonyos, ezzel és egymással egynemű s ugyanazon tartalmú hányadrészeit képezni. Ellenben pld. valamely,