Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

549 A törvény szerint tehát a jog a szerzőt, a feltalálót illeti meg. kivételt képez — a már érintett — azon eset, midőn az alkalmazásánál, hivatalos állásánál, vagy szerződési kötelezettségénél fogva erre köteles személy találmányára nézve a kormány, vagy valamely vállalat veszi igénybe a szabadalmat:1 a jogosultnak megállapíthatása végett a felszólalási eljárás lett megállapítva ; s a feltaláló vagy feltalálóknak védelme végett pedig fel lett állítva a következő két szabály : 1. hogy a valódi feltaláló vagy annak jogutóda felszólalhat az ellen, a ki az ő találmányát jogosulatlanul bejelenti; felszólalhat pedig azon alapon, hogy a bejelentő a találmány lényegét az ő találmányának leírásából, rajzaiból, mintáiból, készülékeiből, szerkezeteiből vagy alkalmazott eljárásából vette ; az igazolt felszólalásnak következménye az. hogy a bejelentő részére a szabadalom nem engedélyezhető ; ellenben a felszólaló azt a maga részére kérheti; 2. hogy azon esetben, ha ketten vagy többen egymástól függetlenül jutottak úgyanazon találmányra, azonban azt csak egyik jelentette be. ellenben a másik vagy többi még azon bejelentés előtt már használta azon találmányt, vagy a felhasználásra szükséges berendezést létesítette, az ily régibb jogosultak a találmányra vonatkozó jogot nem vesztik el, hanem a találmányt saját üzletük czéljaira, saját vagy idegen műhelyben használhatják.2 Ezen felszólalás a jog megállapításának, a szabadalom engedélyezésének megelőzése végett áll a jogosultnak rendelkezésére ; ellenben a már megállapított szabadalom megsemmisítése végett az érdekeiben sértett személy a szabadalmi hivatal birói osztályánál indítandó Írásbeli keresettel kereshet orvoslást.3 A szabadalom úgy élők között, mint halál esetére szóló ügyletek útján átruházható; s a tulajdonos annak használatát vagy gyakorlatba vételét megszorítással vagy a nélkül szintén engedélyezheti másnak : azonban 1 IJ. előző jegyz. 2 1895 : 37. t.-cz. 5. s 12. íj. Az eljárás az, hogy a szabadalmat kérő bejelenti a találmányt a szabadalmi hivatalnál. Ha a bejelentés a kellékeknek megfelel, s maga a találmány nem olyan, hogy egyáltalában nem szabadalmazható, akkor a bejelentés közzététele s a felhívási eljárás rendeltetik el. A közzétételtől számított 2 hónapon belül lehet a találmány ellen felszólalni. A bejelentés, úgy felszólalás felett a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya határoz ; ez ellen felfolyamodásnak van helye a hivatal birói osztályához. — Ellenben a szabadalom megvonása, vagy megsemmisítése végett a hivatalnak birói osztályánál kell keresettel fellépni, s ennek határozata ellen a szabadalmi tanácshoz lehet felebbezni. A szabadalmi hatóságok: 1. a szabadalmi hivatal: 2. szabadalmi tanács. Az előbbinek egy bejelentési és egy birói osztálya van — id. trv. IV. s V. fej. —. 3 1895 : 37. t.-cz. 38. §. s 1. előző jegyz. — E mellett azonban a meglevő szabadalom tulajdonjoga önálló védelemben részesül, a mely rendes polgári bírósághoz s névleg a kir. törvényszékek, mint kereskedelmi bíróságok hatáskörébe tartozik : 1895 : 37. t.-cz. 59. §. s ehhez Lévy Béla s Wetzel Gy. észrevételeit Szakolczay Árpád. Az újdonság kérdéséről a szabadalmi jogban cz. jogászegyl. felolvasásához. Bpest, 1898.