Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

538 az általa alkotott mintán és mustrán. Az eszmei javakon való jogoknak más, de rokon csoportját képezik a névhez és jegyhez, valamint a saját képmáshoz való jogok vagyis a jog, melynél fogva valaki bizonyos nevet, jegyet, különösen a kereskedő a maga czégét, az iparos a maga árújegyét kizárólag használhassa és másokat annak használatától eltilthasson, illetőleg képmását csak maga vétethesse le, utánképeztethesse s esetleg forgalomba hozhassa. Mindezen jogok abban egyeznek meg, hogy tárgyuk nem testi dolog, hanem csak a gondolatban levő eszmei valami; és hogy a jogosítottnak ezen eszmei javakon való uralma absolut természetű, épen úgy, mint a dologi jogok tekintetében általában, vagyis ezen jogok nemcsak bizonyos meghatározott személyekkel szemben, hanem általában, a jogosult személyen kívül álló minden személylyel szemben absolut védelemben részesülnek ; ezen jogok továbbá vagyonjogok, mert ha nem is kizárólag, azonban első sorban vagyoni érdeket védenek. S épen azért, mivel ezen jogok az absolut védelmen kívül — mely különben sem kizárólagos, habár természetes sajátsága a dologi jogoknak —, kizárólagos hatalmi és kizárólagos uralmi jogot állapítanak meg a jogosult részére, a jognak nem anyagi tárgya felett — úgy mint a dologi jog a dolgok felett —, azért a jogok ezen csoportjára vonatkozó jogszabályok is legnagyobb részben a dologi jogokéihoz hasonlóan fejlődtek. Azért ezen jogok nem egyebek, mint nem anyagi, immaterialis, eszmei javakon való jogok, a melyekre a materialis dologi jogokra vonatkozó szabályok nyernek alkalmazást, azon korlátozásokkal, a melyek az anyagiság, a materialitás hiáliyából folynak.1 Miután pedig ehhez hozzájárul az. hogy ezen jogok a jogosított és a jog tárgya között közvetlen úralmi s használati jogot is megállapítanak, azért ezen munka rendszerében megfelelően foglalhatnak helyet a dologbeli jogok után.2 1 L. Eeiner János. A névhez, való \oe. Jogi dolgozatok i. m.: s lent 162. 1. 2 jegyz. 2 így Stobbe i. m. III. 157. §.; Ihering. Jahrb. f. Dogmatik XXIII. 404. s köv. 1.: Bekker. Pandekten I. 25. i.: Frankén i. m. 53. j. : az ide tartozó jogok egy részére nézve különösen Kohler és részben így Schwarcz. Gr. e munka IV. kiad. — Ezzel szemben áll 1. az ú. n. személyiségi jogok elmélete, Individualrechte ; 2. az absolut tilalmi jogok theoriája, absnluten Verbietungsrechte nicht dinglichen Characters ; s 3. a vegyes elméletek; a mikhez járul 4. a szellemi tulajdonjogra alapított felfogás/- Stückelberg. l)er Privatname im modernen bürgerlichen Eecht. Basel, 1900. \Ti. s köv. 1. a névhez való joggal kapcsolatban ismerteti ide vonatkozólag a következő elméleteket: 1| a tulajdon-, 2) &z eszmei javakon való jog-, 3) a családi jog-, 4) a személyiségi jog-. 5) a kizárólagos használati, monopoljog-, 6) a kéíryszeriógB 7) a személyi állapot — status-jog elméletét. — li Gierke i. h. s Regelsberger í. m. 197.:s köv. 1. ezen jogokat személyiségi jogoknak — Persönliehkeitsreente, Individualrechte — nevezik ; ezek a saját személyiségen fennálló jogok lennének, a melyeknek tárgya maga a személyiség. Ezen felfogással rokon az, a mely szerint itt nem külön jogokkal állunk szemben, hanem olyanok-