Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
536 Az arányosítási pert bármelyik tényleges közbirtokos megindíthatja, s ha a pert abban hagyná, azt más közbirtokos folytathatja.1 Az arányosítási perbeli kérelemnek oda kell terjedni, hogy az aránykulcs a bíróság által állapíttassák meg, és ezen kulcs szerint a felosztható , közösök felosztassanak, s egyszersmind kimondassék, mely területek vagy haszonvételek maradnak közösek. Ennek folytán megállapíttatván az aránykulcs, a továbbiakra nézve következő eljárás követendő : 2 Népes közbirtokosságokban az egész határbeli külső földek s a régi beltelkek utáni tartozmányok hiteles felmérés után összegeztetvén, a különböző minőségű földrészletek pedig szabályszerüleg osztályoztatván, mindegyik közbirtokos illetménye a megállapított aránykulcs szerint, és pedig a mennyire lehetséges, egy tagban kihasíttatik, s ha más módozat iránt egyezség nem jönne létre, sorshúzás útján tényleg kiadatik. Ugyanezen eljárás követendő a külön jószágtestet képező pusztáknál is. Az oly szőlők, szilvás és gyümölcsös kertek, melyek megszakítás nélkül egymás mellett feküsznek, s így a határbeli többi földek összesítését nem gátolják, arányosítás tárgyát nem képezik. Ha valamelyik közbirtokos a közös határ egy részét magán használata alá vonván, azt benépesítette, szőlővel beültette, kertté alakította, s ily állapotban már több év óta birja, akkor az ily földrészlet a tényleges birtokosnál hagyandó, de annak fejében a többi közbirtokosoknak aránylagos pótlék adandó a közös határból; ha pedig ezt a helyi viszonyok nem engednék, akkor az ily közösből foglalt rész, a reá fordított költségek megtérítése mellett, szintén egyéni felosztás alá bocsáttatik. A közös legelő is természetben felosztandó ; ha pedig ez a helyi viszonyok folytán egyáltalán nem volna lehetséges, a legelő marha neme és száma határozandó meg s a legeltetési használat arányosítandó. Hasonlóan osztatlan erdőkből is aránylagosan részesítendő a közbirtokos, ha akár ő, akár volt úrbéresei a faizás, vagy erdei legeltetés gyakorlatában voltak. Szintúgy részesítendő a közbirtokos a még fennálló közös használatú úri jogokban ; így a kőtörési, agyag-, homokhordási, vadászati, halászati stb. jogokban az arány kulcshoz képest megállapított mérvben,15 ellenben a C. 1893 szept. 13. 113. Márkus VII. 105. az arányosítás s tagosítás elrendelését bármelyik közbirtokos kérhetvén, teljesen közömbös, hooy az ezt kerő birtokosok a határbeli birtokból mennyit birnak; 1. azonban Erdélyre nézve 1880:45. t.-cz. 25. i-íá. + 2 L<" ffe azw183B : 12- t--cz-' Erdélyre nézve 1. 1871 : 55. t.-cz.: 1880: 45. t.-cz. es 1892 : 24. t.-cz. s az 1893 jan. 3. 356. sz. belügy-, földmivelés-, igazság-, s penzugymm. útasítást. , . '\^\ Pld- 1883 : 20- t--cz- 4- § át a vadászati jogra nézve a közbirtokossági erdőkben.
