Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
530 5. Kiigazítási kereset.1 Az 1871 :53. t.-cz. fentartotta az 1836: 10. t.-cz. azon intézkedését, mely szerint az úrbéri rendezés folyama alatt felmerült számadási és kimérési hibák helyrehozása végett kiigazítási eljárásnak van helye - oly rao don, hogy a kiigazítási keresetet, a végrehajtás befejezése napjától számi líiljjyjT ÍJ nlntt kellett, illetőleg kell beadni. A később beadott ily tárgyú kereset hivatalból visszaútasítandó.:í Valamint a bizonyítékok összeállítása az úrbéri perben hivatalból eszközlendő, úgy a kiigazítási kereset tárgyát képező hibák kiigazításánál is hasonló elvnek kell irányadóul szolgálnia : mert ha csakugyan vannak hibák, ezek elkövetése a biróság s illetőleg a hitelesítő mérnök közbenjötte mellett történvén, ezek annak megvizsgálására is kötelesek ; de különben is a dolog ez úton legkönnyebben tisztázható ; pedig a törvénynek kétségkívül oda irányult a czélja, hogy a befejezett birtokrendezés végérvÉnye hosszabb ideig függőben ne tartassák, mely czéljának a törvény határozott kifejezést is adott az által, hogy a per befejezte után sem semmiségi panaszt, sem perújítást nem enged meg. 1 1 «S:-i«i : 10. t.-cz. 10. 1871 : 53. t.-cz. 52. Erdélyre nézve 1882: 24. t.-cz. 36. i. Egyáltalában a végitélet ellen felebbezésen s kiigazítási kereseten kívül más perorvoslatnak — pld, perújításnak, semmisségi keresetnek nincs helye: Erdélyben a felebbvitel határidejenéí elmulasztása miatti Igazolásra nézve 1. 18!>2 : 24. t.-cz. 3<i. §. 2 Az 1830 : 10. t. cz. szerint az időjártával történt fogyatkozások miatt is volt kiigazítási pernek helye. Ez alapon a változott viszonyok folyta:: többé nem indítható kiigazítási per. E kipótlásuak úgyan a fennállott viszonyok folytán az volt alapja, hogy a jobbágy által teljesített tartozással arányban kellett lennie az úrbéres birtok mennyiségének : ha tehát a földek mennyisége bármely oknál fogva kisebb lett, a jobbágy annak kipótlását követelhette. Minthogy azonban az úrbéres szolgálat s tartozások megszűntek, az úrbéres földekben való fogyatkozások alapján való kereshetőségi jog is megszűnt. L. Keresztszeghy i. m. 110. 1. :s Az 183(i : 10. t.-cz. 10. §. és 1871 : 53. t.-cz. 5-2. §-a nem csupán a végrehajtás folyamán történt ily hibák miatt enged kiigazítási eljárást, hanem az egész rendezési eljárás folyamán felmerült hibák miatt, — s azt az utóid i t.-cz., mint a végitélet elleni perorvoslatot említi; ellenben Erdélyre nézve az 1892 : 24. t.-cz. 3(>. §-a csak a végrehajtott munkálatban előforduló nyilvánvaló számítási hibáról szól. mint olyanról, a mely miatt kiigazításnak van helye. — Általában a kiigazítási kereset különbözik a perújítástól, s azért a jelzett számítási s kimérési hibáktól eltekintve — az Ítélettel megállapított rendelkezések s tételek nem változtathatók meg. — Az 1836 : 10. t.-cz. 10. i-a nem ír úgyan elő formális keresetet a kiigazítás czéljából, hanem egyszerűen panaszra folyamatba teendőnek mondja a kiigazítási pert — Keresztszo h\ 1. m. 113. 1. — azonban az 1871 : 53. t.-cz. 52. §-a kifejezetten keresetnek nevezi a kiigazítási eljárást kezdeményező actust ; s miután az bírósági úton jogerősen befejezett perbeli eljárások és munkálatok kiigazítására van irányozva, azért keresettel kell annak megindíttatnia. Az erdélyi eljárásra nézve az 1892 : 24. t.-cz. 36. §-a és az id. utasítás 123. s 142. 58. kifejezetten formális keresetet írnak elő.
