Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
A mi az úrbéri perekben való jogorvoslatokat illeti, mindenek elótt megjegyzendő, hogy az 1871 : 53. t.-cz. szerint külön semmisségi panasznak az úrbéri eljárásban sincs helye.1 Az érdemleges Ítélethozatal ntán a rendszerinti jogorvoslat, a £gl£ki«, bezés ; ezzel kapcsolatban lehet a semmisségi okokat érvényesíttetni.2 4. A végrehajtás.:{ Végrehajtásnak egyezség vagy itélet alapján van helye. A végrehajtást a törvényszéki kiküldött teljesíti, ki mellé egy jegyzőkönyvvezető rendelendő ki/* A kiküldött bíró a végrehajtásnál netán felmerülő vitás kérdések felett is határoz, illetőleg ily kérdések felmerülése esetén is belátása szerint foganatosítja a végrehajtást, s a tett észrevételeket jegyzőkönyvbe vévén, azokat eldöntés végett csak az egész eljárás befejezése után terjeszti a törvényszék elé.5 A végrehajtási eljárás — a végrehajtó biró által kitűzött és az érdekelt felekkel szabály szerint tudatott határnapon —, a bírói egyezség vagy itélet felolvasásával veszi kezdetét. Ezután a biró a felmérés és kiosztás mikénti teljesítésére adja meg az utasítást. E részben a következő szabályok szolgálnak irányadóul: A dühöknek, szántó- és rétföldeknek mily alakban leendő kihasítására nézve az úrbéres birtokosok, illetőleg ott, hol azok a fenforgó kérdések elintézése végett néhány bizalmi tagot küldöttek ki maguk közül, ezek többsége dönt. A dühökben az egyes birtokosok sorrendjére nézve egyezséget kell megkísérteni; mi ha nem sikerül, a sorshúzás dönt. mérvben alkalmazást, a mennyiben az úrbéri perben hozandó Ítéletben mindazon tételek megállapítandók, melyek az előmunkálatoknál tisztába hozattak, habár ezek felől az érdemleges keresetlevélben említés sem történt volna. 1877 : 12. t.-cz. 2. §. b) L. Keresztszeghy i. m. 91. 1. 1 1871 : 53. t.-cz. 51. §. 2 Az erdélyi eljárás még az előterjesztés jogorvoslatát is ismeri. ;í A végrehajtási eljárást az 1871 : 53. t.-cz. nem szabályozza, azonban már Erdélyre nézve az 1880 : 45. t.-cz. VI. fej. s még inkább az 1892 : 24. t.-cz. XVI. pont tartalmaz erre rendelkezéseket. 4 A végrehajtási végzés az úrbéri perekben nem terjeszkedhetik ki az itélet minden tételére, mint a polgári perben, hanem a végzésben egyszerűen az mondatik, hogy az alakilag kifogás alá nem vehető egyezség vagy jogerejű itélet alapján a végrehajtás elrendeltetik, s ennek foganatosításával N. N. törvényszéki biró megbizatik. 5 1871:53. t.-cz. 50. §.; az erdélyi eljárásban előterjesztésnek van helye a végrehajtás folyamán fölmerült sérelmek ellen, mely azonban szintén csak a végrehajtás befejezése után jut a törvényszék döntése alá. — 1892 : 24. t.-cz. XVI. pont. —. Ezt az eljárás gyorsítása is kívánja, mert ha minden egyes kérdésben külön kellene a törvényszék határozatát kikérni, a végrehajtás végtelenig elhúzódhatnék.
