Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
511 A visszaváltható irtványokra nézve a visszaváltás, ha az szerződésileg szabályozva nincs, következő szabályok szerint hajtandó végre : a) azon irtványokból, melyekért a birtokos évi adózás fejében tizedet, vagy kilenczedet tartozott adni, az irtvány-birtokost az irtványok 2/3-da, a volt földesurat pedig 1 3-da illeti; b) a hol évi adózás fejében kilenczednél nagyobb hányadrészt, például nyolczadot, hetedet stb. volt köteles a birtokos adni, az irtvány a volt földesúr és az irtvány-birtokos közt egyenlő részben osztatik meg ; c) hol az évi adózás fejében tizednél kevesebb hányadrész volt kiszolgáltatandó, ott az irtvány V* része a volt földesurat, 4 része az irtványbirtokost illeti; d) a mennyiben az évi szolgáltatás nem hányadrészből, hanem készpénzfizetésből, szolgáimányokból vagy vegyesen mind hányadrészből, mind egyes szolgáltatásokból állott, ott az évi összes szolgáltatások értékéhez képest a fentebbi a) és b) pontban felhozott kulcsok egyike alkalmazandó ; e) a mennyiben pedig az irtvány birtokos az irtvány után semmiféle szolgáltatást vagy fizetést nem teljesített, s ilyenre köteles nem volt, az egész irtvány őt illeti; ha ellenben a földesúr bebizonyítja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést tulajdoni jogczímen követelni jogosítva lett volna, akkor az irtványnak Vs része őt illeti, a többi pedig az irtványbirtokos tulajdona marad. Mindezen esetekben az irtványbirtokos beruházás, rajtfekvőség vagy irtás-földbér czíme alatt a tulajdonos ellenében semmi megtérítést sem követelhet.1 Ha a visszaváltható irtvány a volt földesúrnak akár általános, akár azon egyes esetekre adott engedélye mellett, vétel útján került a birtokos kezére, a visszaváltás, az irtványbirtokos választása szerint vagy a vételár mennyiben az 1819 jan. 1. előtti irtványok kereset tárgyát nem képezik; az oly irtványok, a melyekért a volt földesúr országos kárpótlást kapott, a birtokosok tulajdonává váltak, és senkinek azok után kárpótlás vagy megtérítés nem jár ; ezenkívül nem követelhetők vissza az irtványok, ha a visszaváltási kereset 1862 decz. végéig, vagy ha az irtvány határozott időre volt átengedve, azon idő lejártától kezdve 3 év alatt s ott, a hol a birtokrendezés még nem történt meg, a rendezési eljárás alkalmával be nem adatott. A Naszód-vidéki községekre nézve pedig a mezőgazdasági művelés alatt álló irtványok — kártalanítási kötelezettség nélkül — az irt ónak vagy jogutódainak tulajdonává válnak, ha azok 1851 jan. 22. előtt keletkeztek ; ha 1851 jan. 22. s 1861 aug. 29. közt keletkeztek, de 1861 aug. 27-től kezdve 3 év alatt a jogosultak nem indították meg a visszaváltási keresetet, vagy ezen pert elvesztették; s ha az irtványok 1861 aug. 27-ike után keletkeztek, s erre nézve a jogosultak az 1890 : 18. t.-cz. életbe léptétől kezdve 3 év alatt nem indították meg a visszaváltási keresetet. 1 A Naszódvidéki községeknél is kimondja az 1890 : 18. t.-cz. 4. §-a, a mennyiben a visszakövetelhető irtványoknál, a visszavételre jogosult nem köteles az irtási költségeket megtéríteni.
