Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

509 sának évi járadékok által leendő törlesztését választotta, akkor a törlesztési terv szerinti részleteken felül túlfizetést nem teljesíthet, hanem csak ahhoz van joga, hogy a hátralevő összes tartozását egyszerre lerója. Ezen végfizetés, névszerinti értékben számítandó váltságkötvényekkel is teljesíthető. Ha a felek az országos közvetítést igénybe nem veszik, a váltság öszszege és jelzálogi biztosítása iránt szabadon egyezhetnek. Azonban tilos és semmis annak kikötése : a) hogy az egyes váltságkötelezettek egymásért egyetemleges kötelezettséget vállaljanak ; b) hogy a megváltandó földek, mennyiben külön birtokosok kezén vannak, egyetemleg leköttessenek ; l c) hogy a községi vagyon magánbirtokosok váltságtartozásaiért köttessék le jelzálogul.2 III. FEJEZET. AZ ÚRBÉRIEKKEL ROKON JOGVISZONYOK. 1. Az irtványok.:! hatványok alatt azon kisebb-nagyobb területeket értjük, melyeket a volt jobbágyok a határbeli közös földek erdős, cserjés, bokros, tüskés, bozótos részeiből lefoglalván, saját szorgalmuk és munkájukkal mívelhető állapotba helyeztek, szántóföldekké és kaszálókká alakítottak, és rendszerint az úrbériektől különböző, s azoknál terhesebb szolgálmányok vagy adózások mellett birtak, illetőleg birnak volt földesuraiktól.4 Az irtványokra nézve különbséget kell tenni, hogy azok 1. 1848 jan. 1-je előtt már fennállottak-e, vagy csak ezután keletkeztek? 2. az 1848 jan. 1. után keletkezett irtványoknál pedig tekintettel kell lenni arra, a) hogy a volt földesúr beleegyezésével vagy b) a nélkül keletkeztek-e ? Különös szabályok alá csak az 1848 jan. 1. előtt már létezett irtványok esnek ; ellenben 1848. jan. 1. óta, a volt földesúr beleegyezése nélkül keletkezett irtványok foglalásoknak tekintetnek, s az ezekről szóló tör1 Ezen b) pontnak nem adható oly értelmezés, hogy megváltandó maradványok mellett, ugyanazon birtokosnak egyéb földjei is szükség esetében ne volnának egyetemleges jelzálogul leköthetők váltság tartozásának biztosítására ; mert a törvény csak a több egyén, illetőleg birtokos egyetemleges kötelezettségéből folyó s naponkint tapasztalható hátrányos következményeknek kívánta elejét venni; így Tóth Lajos i. m. 101. 1. 2 L. ezen részre nézve 1S71 : 53. t.-cz. 20., 21., 90—95. §§. 3 Úrbér II. fej. 2. §., IV. fej. 8., VIII. fej. 6. §.; 1807:21. t.-cz. 18. §.; 1836:5. t.-cz. 3. §., 6. t.-cz. 1. §.; 1853 márcz. 2. nyiltparancs 9. §.; 1871:54. t.-cz.; 1890 : 18. t.-cz. 4. s 5. §§. 4 Tóth Lajos. Úrbéri Kalauz i. m. 154. 1.