Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
489 váltásban részesültek, s másfelől megismertet azon szabályokkal, a melyek szerint alakultak át a megszűnt úrbéri kapcsolatból származó jogok a volt úrbéresek magántulajdonává. Erre való tekintettel külön figyelembe vételt igényel: 1. az úrbér és azt pótló szerződések alapján gyakorlatban volt, s az 1848:9. t.-cz. által megszüntetett szolgálatok, dézsma és pénzbeli fizetések, valamint az úrbéri pátens és 1871 : 53. t.-cz. által megszüntetett némely földesúri jogok és javadalmak állami kártalanítása ; 2. azon községeknek és volt jobbágyoknak —, a kik úrbéri szolgálataikat, az 1840: 7. t.-cz. kihirdetése után 1848 máj. l-ig, úrbéri örökváltsági szerződések mellett megváltották —, ezen örökváltságokért országos alapból adott megtérítés ; 3. az állami kártalanításban nem részesülő javak és jövedelmekért a volt jobbágyok által a volt földesúraknak magán kártalanítása, illetőleg a magán megváltás — a melynél azonban az állami közvetítés igénybe vehető ; pld. a maradványföldek, szőlődézsmaváltság — ; 4. mindezekkel szemben állnak azon jogszabályok, a melyek szerint lettek a volt úrbériségek, azzal rokon haszonvételek a volt jobbágyok tulajdonává. 2. Az úrbéri kapcsolat megszűnte. Az 1848. évi országgyűlésnek korszakot alkotó egyéb határozatai között is mindig ki fog magaslani az úrbéri kapcsolat megszüntetése. Miután kimondotta, hogy Magyarország s az ahhoz kapcsolt részek lakói minden közterhet különbség nélkül egyenlően és aránylagosan fognak viselni,1 az úrbér s azt pótló szerződések alapján addig gyakorlatban volt szolgálatokat/ rjojDotQt/dézsmát és/jpénzjaeli fizetéseket, az úri törvényhatóságokkal egyTtüí, a törvény kihirdetésétől, (1848 ápr. 11-étó'l) kezdve örökösen megszüntette, s kimondotta, hogy azon helyeken, a hol az úrbéri rendezés vagy legelő-elkülönítés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve eddig fennállott gyakorlat továbbra is megtartandó.2 Továbbá a tagosításról, legelő-elkülönzésről és faizásról részletes intézkedéseket tartalmaz ; egyébként minden más úrbéri pert, mely úrbéri panaszok vagy szolgálatok és adózások miatt folyamatban volt, megszüntetett,3 azon polgári és fenyítő ügyek elintézését pedig, melyek addig a földesúri törvényhatóságokhoz tartoztak, a megyei törvényszékre, illetőleg szolgabirákra ruházta.4 A földesúrak kártalanítását a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezve,5 azt is kimondotta, hogy ezen kártalanítás az eddigi úrbéri tarto1 1848 : 8. t.-cz. 2 1848 : 9. t.-cz. 3 1848 : 10. t.-cz. * 1848 :*11. t.-cz. 5 1848 : 9. t.-cz. 1. §.
