Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

32 zött is jelentősége van ? Ez utóbbi eset főleg a magyar jogban igen gyakran fordul elő, s azért a magyarázat e neme nálunk kiváló gyakorlati jelentőséggel is bír. 4. Hasonszeruség (analógia). Általában s főleg a mi hézagos jogszabályainkban számos eset van, mely azokban megoldást nem talál. E hézag többféle módon jelentkezhetik. Ugyanis a meglevő jogszabályokban valamely eset nincs eldöntve, de más hasonló esetekre találhatók szabályok; vagy hasonló esetek nem találtak megoldást, azonban vannak hasonló jogintézmények, mint az, a mely körül fenforgó kérdés megoldást vár; vagy végre a fenforgóhoz hasonló jogintézmények sem találhatók a meglevő jogszabályokban. Az ily hézagok oly módon egészíttetnek ki, hogy vagy a hasonló esetre vagy hasonló jogintézményre vonatkozó jogszabályok alkalmaztatnak az azok által meg nem oldott esetre, vagy ha hasonló jogintézmény sincs a meglevő jogszabályokban s ekként azokban útmutató épen nem található, vagy pedig azoknak intézkedései nem teljesek, nem kimerítők, a jog általános szabályaiból oldatnak meg. A jogalkalmazás ezen módja hasonszerűségnek (analógia) neveztetik,1 s az a fentebbiek folytán kétféle lehet: 1. a törvényből merített hasonszerűség (analógia legis, Gesetzanalogie) és2. a jog általános szabályaiból merített hasonszeruség (analógia juris, Rechtsanalogie). Míg tehát az előbbi az egyes meglevő jogszabályok szelleméből von következtetést, a jogi hasonszerűség a jogot egészben és nagyban öleli felr s ez által igyekszik a hiányokat kitölteni. A meglevő jogszabályból merített hasonszerűségnél azon szabály szem előtt tartása mellett, «ubi eadem legis ratio, ibi eadem legis dispositio», a meglevő jogszabály indokának kell irányadóul szolgálni,2 vagyis azon jogelveknek, melyek a jogszabály alkotásánál irányadóul szolgáltak, kell a fenforgó esetre vagy intézményre alkalmazást nyerniök.3 1 Regelsberger i. m. 157. 1. szerint az analógia azon eljárás — jenesVerfahren —, mely az adott jogszabályból azon általánosabb jogszabályt vonja le és állapítja meg, a melynek tényálladéka úgy a szabályozott, mint a nem szabályozottat is átfogja. 2 A jogszabály létrejöttének többféle indokai lehetnek és vannak; így van annak történeti indoka, vagyis azon körülmények, melyek létrejöttére indokul szolgáltak (másként occassio legis), ilyenek annak törvényhozási politikai indokai is (ezekről bővebben szól Unger i. in. 61. 1.), azonban ezek itt figyelmen kívül hagyandók. 3 A meglevő jogszabály analóg alkalmazásának egyik fontos esete valamely tiltó jogszabálynak oly cselekményekre való analóg alkalmazása, melyeket a törvény ugyan egyenesen nem tilt, de melyek a jogszabály kijátszására (in fraudem legis) szolgálnak. Minthogy bármi gondosan szerkesztett törvény ellenében is talál az élet utat-módot, melyen, a törvény szavainak épségben tartása mellett, annak czélzatát kijátsza; az analóg törvényalkalma-