Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

1!) és okoskodás útján lehet általános elvekre visszavezetni. Újabb törvényhozásunk azonban inkább az általános jogalkotás terén mozog: ilyen pld. a házassági jogot szabályozó, a váltó-, a kereskedelmi, a csődtörvény stb. A törvény kötelező erejére nézve múlhatatlanul megkívántatik, hogy a törvény kihirdettessék. Ez bizonyos formákhoz van kötve. 1848-ig a kihirdetés akként történt, hogy a kész törvény először az országgyűlésen, azután országszerte is kihirdettetett, s e czélból nemcsak minden törvényhatóságnak, hanem azoknak is megküldetett, kik az országgyűlésre személyesen meghivattak.1 Ma a törvények kihirdetése az országos törvénytárban való közzététel által történik, a mennyiben minden törvényt szentesítés után a kormány ezen országos törvénytárban azonnal köztudomásra hozza, s e mellett a törvénytár egyes számai kiadatásuk után minden törvényhatóságnak hivatalból megküldetnek. Azonban megszűnt a törvényeknek az országgyűlésen való szóbeli kihirdetése ; e helyett a minisztérium a szentesítésről az azt követő legközelebbi ülések egyikében az országgyűlésnek esetről-esetre jelentést tesz.2 2. A törvény hatályának kezdete és tartama. A törvény hatályának kezdete, a mennyiben e részben magában a törvényben más intézkedés nem történt, törvénynek fentebbi módon történt kihirdetése utáni 15-ik napon kezdődik.3 A törvény hatálybalépte után mindenkire kötelező, annak nem tudásával magát senki sem mentheti. Ezen általános szabály azonban feltétlenül még sem áll, s vannak esetek, midőn a jog nem tudása folytán történt tévedés, a törvényt nem tudónak hátrányára nem válik. így pld., ha valaki jogi tévedés folytán tartozatlan fizetést teljesít, azt mindamellett visszakövetelheti ; ha pld. valaki nem tudván, hogy a pálinkakazánoktól járó taksa el van törülve, e fizetést teljesíti, akkor, midőn erről értesülni fog, azt kétségkívül visszakövetelheti, mert a felől, ki tartozatlan fizetést telje1 A kihirdetés azután rendszerint a törvényhatóságok közgyűlésén történt, voltak azonban törvények, melyeket községenként is ki kellett hirdetni, mint a mezei rendőri törvényt. (1840 : IX. t.-czikk.) Jelenleg a kihirdetést az 1881 : LXVI. t.-cz. szabályozza, mely hatályon kívül helyezte az 1868 : ül. és 1870 : XIII. t.-czikket. A közös magyar-horvát törvények kihirdetésének módját az 1870 : XII. és 1881 : LXVII. t.-cz. állapítja meg. 2 Az országos törvénytárban közzétett szöveg közhitelességű; az eredeti szöveg az országos levéltárban tétetik le. 3 1881 : LXVI. t.-cz. 4. §. Ezért a törvénytárban megjelent minden törvényczikknél kiteendő, hogy mikor adatott ki. Ettől eltérőleg vagy bizonyos eseményt, feltételt, meghatározott napot, vagy zárhatáridőt állapít meg maga a törvény az életbeléptetés tekintetében, vagy a kormányra bizza az életbelépés idejének megállapítását, vagy külön életbeléptetési törvényben intézkedik ez iránt. 2*