Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

16 bályozásához. Budapest, J87G. Zlinszky Imre : A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés. Budapest, 1877. Zsögöd Benő : Öröklött és szerzett vagyon. Budapest, 1879. Törvénytervezet a törvényes öröklésről s indokolása. Budapest, 188G. Felvéve Magánjogi tanulmányok czímű gyűjteményben is. Bpest, 1901. Herczegh Mihály: Az ági öröklés fentartása. Budapest 1882. Schwarz Gusztáv: Az ági öröklés kérdése. Budapest, 1889. Beiner János : A jászkúnok özvegyi s bitvestársi öröklése és özvegyi joga. Jogi dolgozatok czimű gyűjteményben. Budapest, 1898. Bozóky Alajos : A köteles részről. Nagyvárad, 1874. Katona Mór : A köteles részről. Budapest, 1874. Boncz Ferencz : A kath. főpapi hagyatékok körüli eljárás és erre vonatkozó főbb rendeletek. Budapest, 1878. Hinkovczey Hinka László: A kath. főpapok végrendelkezési joga. Budapest, 1883. Holdnyi Ferencz : A magyar kath. alsópapság végrendelkezési joga. Budapest, 1890. A magyar kath. papság végrendelkezési jogának története. Budapest, 1896. Bemer János: Az egyházi személyek utáni örökösödési jog. Bpest, 1900. Folyóiratok. Jogtudományi Szemle: 1868—69. szerkesztette Tóth Lőrincz. Jog- és államtudományi folyóirat: 1871 -ben szerkesztette Hoffmann Pál. Magyar Themis: szerkesztette 1869-től 1870-ig, majd újólag 1871-től 1876-ig Siegmund Vilmos, a mikor Fayer László vette át s szerkesztette 1880-ig, a mikor a lap beleolvadt a Jogtudományi Közlönybe, melynek a szerkesztő főmunkatársává lett. Jogtudományi Közlöny : hetilap, mely keletkezett a Dárday Sándor által 1865-ben megindított Jogtudományi Hetilapnak, az Ökröss Bálint által 1866-ban megindított Jogtudományi Közlönynyel való egyesülése alapján; 1869 óta Dárday Sándor az egyedüli szerkesztő 1892-ig, a mikor Fayer László lépett melléje felelős szerkesztővé ; jelenleg a lap főmunkatársa Balog Arnold. Magyar Igazságügy: havi folyóirat, alapította 1874-ben Lőw Tóbiás. 1880-ban átvette a szerkesztést Tauszig (Tarnai) János; megszűnt 1893-ban. Ügyvédek Lapja: hetilap, szerkeszti 1884 óta Wolf Vilmos. Jog : hetilap, előbb Magyar Ügyvédi Közlöny, 1882 óta szerkeszti Stiller Mór és Révay Lajos. Polgári Törvénykezés: A Büntetőjog Tárának melléklapja. 1884-től 1892-ig szerkesztette Baumgarten Károly; ettől 1894-ig Garay Dezső folytatta a szerkesztést; míg 1894-ben Glücklich Emil vette át a szerkesztést. Jogi Szende: alapította és szerkesztette Márkus Dezső 1889-től 1893-ig, amíg a lap megszűnt; megjelent havonként többször. Birói határozatok gyűjteménye. A kir. Curia s később részben a kir. Ítélőtáblák elvi kijelentéseket tartalmazó határozatai 1861 óta foglaltatnak gyűjteményekbe. A legnagyobb ezek közül az, melyfoöntvénytár czím alatt 1869 óta máig állandóan megjelen. Szerkesztették~T870 ben dr. Dárday Sándor és dr. Gallu József. — 1872-ben csatlakoztak még Szeniczey Gusztáv és Zlinszky Imre ; 1874-ben Szeniczey G. kilép ; 1879 óta csak Dárday és Zlinszky szerkesztik; 1880-ban a Jogtudományi Közlöny szerkesztősége czím alatt Dárday és Fayer László. A régi folyamban 1881-ig 28 kötet, az újban eddig a 69-ik kötetig adatott ki; 1895-ben a III. folyam indult meg a 70-ik kötettel. A régi folyam 15 első kötetéhez, majd a 16—25, a 26—28, valamint az uj folyamban az 1—10., 11—22. kötethez a törvényekés szakaszok szerinti tárgymutató is adatott ki. 1893-ban pedig a felső bíróságok gyakorlata czimen Dárday Sándor és Fayer László, az általuk szerkesztett ezen Döntvénytárban foglalt határozatokban letett jogi elveket csoportosítani törekszenek. Márkus Dezső: Felsőbíróságaink elvi határozatai. I. kiadás Budapest, 1891. 3 kötetben. II. kiadás, 1893. 5 kötetben, s folytatólag évenként;