Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
179 2. Az érvényes jogügylet kellékei. Valamely jogi eredmény megvalósítására irányzott cselekménynek, a jogügyleti ténykedésnek bizonyos kellékekkel kell birnia, s a jogi rend által előirt ténybeli követelményeknek kell megfelelnie, hogy a czélzott jogkövetkezményeket előidézze ; a mi mellett magának a megvalósítani kivánt jogi következménynek is olyannak kell lennie — mint ez a jogügylet fogalom meghatározásában is érintve lett—, a mely a jogi rend által nincs kizárva, tiltva, helytelenítve. A jogügyleti eredményre irányzott ténykedés, mely az objectiv jogi rend ezen követelményeinek nem felel meg, vagy abba ütközik, nem eredményezheti a czélzott jogi hatásokat, még pedig vagy egyáltalában, vagy csak részben nem. Az ily cselekmények — ténykedések, akaratkijelentések — vagy egyáltalában és semmi tekintetben sem tekinthetők jogügyleteknek, vagy csak hiányos, tökéletlen jogügyletet képeznek; ezen alapul a semmiség és megtámadhatóság közötti különbség.1 Az egyes jogügyletek kellékei — azoknak különböző nemeihez képest — igen eltérők és különbözők, azonban közös és általános kelléket képeznek, és szükséges, hogy a) a jogügyletben résztvevő személyek cselekvőképességgel bírjanak—ha saját személyükben járnak el —, vagy annak hiánya a törvényes képviselet szabályai értelmében pótolva legyen ; b) hogy a jogügyletnek tartalma jogilag megengedett és lehetséges legyen ; c) hogy ezen jogi tartalom megvalósítására irányzott akarat szabályszerű módon ; öntudatosan, szabadon és kellő alakban jusson kifejezésre. a) A cselekvőképesség.'2 Cselekvőképesség alatt azon képességet kell érteni, a melynél fogva valamely személy saját öntudatos akarat elhatározása és ténykedései által, közzététel, a nyilvános felliivás pillanatában visszavonhatlanul kötelez ? hisz a felhívás által érdekeltek nagy száma végezhet ezen alapon költséges és^ időveszteséggel járó munkálatokat. A magyar ptkv. tervezete már így 1652. ^-ában, a mely szerint az ily díjkitűzésnél, a közhirrététel után az igéret nem vonható vissza, hacsak az ehhez való jog a díjkitűzéskor nem lett fenntartva. Ellenben a német ptkv. id. §§. szerint a felhívásban foglalt kötelező igéret visszavonható, ha erről a felhívásban nem történt lemondás ; azonban határidő kitűzése, kétség esetén ily lemondásnak tekintendő; a pályázati felhívások mindig határidőhöz kötendők. 1 L. ezen fejezet 6. alatt részletesen, továbbá a Családjogban A házasságkötés kellékei és az érvénytelen (semmis, megtámadható) házasságok czímű szakaszt. 2 A német ptkv. 104. s további §§. a cselekvőképesség — Handlungs12*
