Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

172 4. a sors döntheti el, hogy valamely jognak gyakorlata kit illessen oly esetben, a melyben annak többek általi gyakorlata ki van zárva, vagy épen a közös gyakorlat szűnt meg; pld. a tulajdonközösség megszüntetése esetén, a természetben megállapított osztályrészek elosztása tekintetében a jogosultak nem tudnak megegyezni; 5. s végül ily kiegyenlítési módot képez a megelőzés, mely vagy a korábbi birtokbavétel, vagy a perbeli érvényesítés szüksége esetében, a kedvező jogerős itélet előbb való nyerésének tényében jut kifejezésre.1 Negyedik szakasz. A jogok megszűnése; elidegenítés, lemondás? A jogok megszűnése — épen úgy, mint azoknak keletkezése — különböző tények folytán áll be ; a mely tények lehetnek szintén puszta — emberi ténykedéstől független — események ; pld. ha a jog azért szűnik meg, mert tárgya valamely természeti esemény folytán megsemmisül; vagy a jogosítottnak akaratán alapuló, vagy attól független cselekmény, illetőleg abbanhagyás, a mely cselekmény, illetőleg abbanhagyás, ily jog megszüntető hatálylyal van felruházva, gyakran a jogosult személy akarata ellenére is; ide tartoznak a jogoknak elévülés folytán beálló megszűnései; így szüntethető meg az atyai hatalom a gyermek tartásának s nevelésének teljes elhanyagolása, vagy a gyermek erkölcsisége, testi jólétének, vagy vagyona állagának rosz kezelés általi veszélyeztetése folytán.3 A midőn a jog megszűnése a jogosult akaratától függ, elidegenítés forog fenn. Az elidegenítés magában foglalja, úgy a jogok származékos szerzésének megfelelő átvitelét más személyekre, mint a lemondást. Ennek megfelelőleg elidegenítést képez valamely meglevő jognak, a jogosult által való teljes terjedelmében és tartalma szerint való átvitele, átruházása harmadik személyre ; valamint valamely jogot korlátoló jogoknak — az ú. n. constitutiv jogszerzéssel viszonos — megállapítását harmadik személy javára ; 4 és végül elidegenítést képez a lemondás is, a jognak 1 Ezt Regelsberger i. h. «plumpeste Lösung der Kollision»-nak nevezi. — Pld. szolgálhat, ha valaki valamely ingót két személynek ad el, a nélkül, hogy egyiknek is átadná, azon dolog azt fogja illetni, a ki előb nyer jogát megállapító jogerős Ítéletet. 2 Regelsberger i. m. 448. s köv. 1. ; Gierke i. m. 285. 1.; Kuhlenbeck i. m. 313. s köv. 1.; Endemann i. m. I. 250. 1.; a jogok megszűnésének eseteire nézve 1. B. Bendix. Das Deutsche Privatrecht. Breslau, 1S9S. I. 25. s köv. 1., főleg az elidegenítésre nézve Mandry-Geib. Der civilrechtliche Puháit der Reichsgesetze. Freiburg i. B. Leipzig. Tübingen, 1898. 242. s köv. 1. 3 1877 : 20. t.-cz. 22, §. 4 Pld. a tulajdonos valaki részére ingatlanán átjárási szolgalmat enged,