Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

157 ad is védelmet, vagyis a dologi jogok eredeti lényege szerint, az absohrt védelem is kiegészíti azoknak fogalmát.'1 Csakhogy azért a forgalmi szükségletek s más okok is azon változást, illetőleg módosítást eredményezték, hogy bizonyos körben valóságos dologi jogoktól is megvonatik az absolut védelem, pld. szolgálhatnak a kereskedelmi üzlet körében eladott, vagy elzálogosított és átadott árúk és más ingók, vagy — ezen korlátozás nélkül is általában — eladott, vagy elzálogosított és átadott bemutatóra szóló és forgatható értékpapírok, a melyekre nézve a jóhiszemű szerzővel szemben az esetleg fennállott és megsértett korábbi dologi jogok nem érvényesíthetők;2 másfelől viszont némely kötelmijognak megadatik az absolut védelem, ilyenek a telekkönyvben bejegyzett némely kötelmi jogok, pld. az elővételi vagy bérleti s haszonbérleti jog; ezért nem lehet ma már az absolut és relatív védelmet a dologi és kötelmi jogokat megkülönböztető lényeges ismertető vonásként felfogni, habár kétségtelen, hogy az absolut védelem lényegileg mégis a dologi jogok természetéhez tartozik, s az absolut védelmet nyert kötelmi jogok ez által épen csak dologi joghatályt nyernek.3 Mert a kötelmi jognak lényege épen abban áll, hogy a jogosított személy, meghatározott egy, vagy több személylyel áll oly jogviszonyban, a melynek alapján az utóbbiak a jogosított részére, vagy reá való tekintettel valamely szolgáltatásra vannak kötelezve ; vagyis míg a dologi jogoknál a 1 L. különösen Fuchs. Dinglichkeit i. m. 3. §. ; Katona. A dologi jogok fogalma. Jogt. Közi. 1895. évi 15. sz., új irányként közli ezen felfogást, a mi felett Zsögöd. Fejezetek i. m. 305. 1. fff) jegyz. csodálkozását fejezi ki; 1. különben e részben is még Zsögöd i. m. 304. s köv. 1., a hol a tulajdonjogról, mint a dologi jogok ezen legteljesebb intézményéről említi, hogy itt jogviszonyról beszélnek a jogosult és a dolog között, mintha az ember és a dolog között tenne törvényt, holott a jogosult és a többi emberek között tesz törvényt. — Regelsberger i. m. 200. 1. 12) jegyz. Fuchssal szemben nem tartja képtelenségnek, szemléltetés ezéljából, a jogosult és a dolog közötti viszonyról beszélni. 2 1875 : 37. t.-cz. 299. s 300. §§., a melyek azonban nemcsak azt mondják ki, hogy nincs kereseti joga a tulajdonosnak a jóhiszemű szerző ellen, hanem azt is kimondják, hogy a jóhiszemű vevővel szemben a tulajdonosnak tulajdonjoga megszűnik. L. e részben Nagy i. m. II. k. 118. s köv. 1.; valóságban azonban az eladóval szemben, ha ez nem jóhiszemű szerző, nem szűnik meg ezen jog, s ha a dolog véletlenül visszakerül hozzá, vindicálható is lenne. L. különben Sághy i. m. 53. s köv. 1.; Zsögöd i. m. 141. s köv. 1. — Ugyanígy az osztr. ptkv. 367. §., mely nem ad rei vindicatiot a jóhiszemű szerző ellen; így a mi joggyakorlatunk. 3 így Vavrik Béla a magy. ptkv. codificáló bizottságában az elővételi jogra nézve egyezőleg Imling előterjesztésével; Jegyzőkönyvek i. m. I. fűz. ll!á., 114. s 116. s köv. 1.; ellenkezőleg Lányi u. o. 113. 1. A magyar ptkv. tervezete a telekkönyvbe bejegyzett elővételi jogot kizárólag mint kötelmi jogosítványt szabályozza; 1. 1490—1493. §§. s Indokolás a tervezethez i. m. 130. 1. — Hasenöhrl i. m. 17. s köv. 1. belső és lényegbe vágó ellentmondást lát az absolut védelem és a kötelmi jog között, azért neki is dologi jog a bejegyzett elővételi jog, holott a dologi jogok intézményei ós ezen, vagy pld. a haszonbérlet természete közötti különbség azonnal szembetűnő, s az nincs