Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
147 nek jogi értelemben vett gyümölcsöt, míg az erdőnek üzem szerinti vágatásra rendelt fái, annak gyümölcsei; miután első esetben a gyümölcsösnek fái, a levágatás által rendeltetésszerű használatuktól vonatnának el, míg az erdőnél az üzem szerinti vágatás, annak rendeltetésszerű használatához tartozik.1 Ezzel szemben másfelől a természeti gyümölcsök természettudományi fogalmának körén kívül eső dolgok is tekintetnek jogi értelemben gyümölcsnek, így az ásványtermékek — érezek, szén, agyag stb. —, a melyek nem képeznek organicus terméket, de jogi értelemben gyümölcsnek vétetnek, mivel állandó gazdasági hozadék forrását képezik, s ily czélból való elválasztásra, kiaknázásra vannak rendelve.2 Ezekkel kapcsolatban a régebbi felfogás keretében a jogi, illetőleg polgárinak nevezett gyümölcs nem talált megfelelő elhelyezést, a mennyiben ez alatt azon előnyt, jövedelmet kell érteni, a mely valamely dolog után, arra vonatkozó jogügylet közvetítésével nyeretik; így a haszonbér az elhasználhatlan-, kamat az elhasználható dolgoknál; itt tehát tulajdonképen nem a dologból közvetlenül folyó, s előálló termék képezi a gyümölcs fogalma alá vont előnyt, hanem az ily termékek s általában a dolog használatának ellenértékét képező követelés formájában jelentkezik az. Ily formában is azonban — az újabb felfogásnak megfelelőleg — valamely produktív tőkének szabály szerint visszatérő hozadékát képezi. Az ú. n. természeti gyümölcsnek — már jelzett — felosztása a tisztán természeti és iparszerű gyümölcsökre, azon alapszik, hogy kizárólag a természet működése hozza-e azokat létre, vagy emberi tevékenység is hozzájárult előállításukhoz? Jogi szempontból különbséget szokás tenni a természeti gyümölcsöknél a függő, vagy álló és elkülönített gyümölcs között, a melynek az ú. n. polgári gyümölcsöknél az esedékesség, illetőleg annak még be nem következése felel meg.3 A függő, vagy álló gyümölcs az, a mely még nincs elválasztva, hanem 1 Erre vonatkozik a római jog azon tétele : Si arbores csedurae íuerunt vei gremiales, dici opportet in fructu csedere. 2 Ezeknél nem lehet szó arról, hogy az elválasztásnak a fődolog állagának rosszabbodása és értékének állandó csökkenése nélkül kellene történnie; ellenkezőleg az ásványok kiaknázása a telep fogyasztása által történik. 3 Az ú. n. jogi, vagy polgári gyümölcsre nézve az veendő szabálynak, hogy az napról-napra megszerzettnek tekintendő, vagyis a már lejárt részt vagy esedékes gyümölcsök megszerzetteknek veendők. A még nem esedékes rész pedig függő termésnek tekintendő. Ha tehát egymásután következő jogosultakról van szó, akkor az első a már lejárt részleteket megszerezte, ellenben a még le nem járt gyümölcs, mint függő termés az új jogosultat illeti. A bér előre fizetése esetén a még le nem járt részeket az új tulajdonos követelheti. L. 1881 : 60. t.-cz. 211. s 212. §§. Jellinek i. m. Észrevételek 72. L A még esedékessé nem vált házbér függő termésnek tekintendő. Dtr. XIX. 22. . 10*
