Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
145 Itt két önálló dolognak oly kapcsolatáról van szó, a melynél — a nélkül, hogy bármelyik a maga egyéni jellegét és minőségét, mint külön dolog elvesztené —, a tartozékot képező dolog valamely más dolognak gazdasági czéljaira állandóan alá van rendelve úgy, hogy ezen kapcsolatban az egyik dolog a másikkal szemben, a forgalmi felfogás szerint, mint fődolog jelentkezik.1 Ezen kapcsolat nem zárja ki azt, hogy a tartozékot képező dolog tekintetében, a fődologra nézve fennálló jogoktól különböző dologi s bármely jogok álljanak fenn, s a kapcsolat tartama alatt is keletkezzenek ; azonban — ellenkező intézkedés hiányában —, afodologra megalapított jogviszonyok a tartozékra is kihatnak ; azonban az utóbbiakra nézve már fennálló külön jogokat ez érintetlenül hagyja; másfelől pedig a felek a fődologra vonatkozó rendelkezéseikből a tartozékokat kifejezetten kivehetik. Tartozékot csak ingó dolog képezhet; jogok pedig egyáltalában nem szolgálhatnak tartozékul.2 Azon ingatlanok, a melyeket a tartozék példáiként felhoznak, így a kút, istálló, házi kert, udvar, valamint a tartozék példáiként említeni szokott haszonvételek, milyenek a Hármaskönyv által, a nemesi birtok tartozékaiként felsorolt haszonvételek, mind alkatrészei valamely ingatlannak, illetőleg alkatrészei voltak a nemesi birtoknak.:í 1 Nem tartozék az, a mi nem a dolognak, hanem a tulajdonosnak van hivatva szolgálni; pld. a házi bútor, az iparos szerszámai stb. 2 Azon körülmény, hogy Werbőczy Hk.-ben jogok, valamely város-, mezőváros-, vagy faluhoz tartozó minden haszonvétel, vagy jövedelem tartozék neve alatt szerepel, nem rontja le a szövegben foglalt szabályt, mert már fentebb ismételve jelezve lett, hogy Werbőczy a tartozék kifejezése alatt a dolgok alkatrészeit sorolja fel, s a kir. kisebb haszonvételek is, a melyek benne foglaltatnak a Hk.-ben, szintén alkatrészt és nem tartozékot képeznek. Ily téves a tartozék szónak használata pld. az 1872:6. és az újabb 1883:20. t.-czikkben, a mely szerint a vadászati jog, vagy az 1888: 19. törvényczikkben, a mely szerint a halászati jog a földtulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka, holott az csak a tulajdonjognak egyik jogosítványaképen lett felállítva. — L. erre Dr. J. v. Anders. Uas Jagd- und Fischereirecht. Innsbruck, 1885. 13. 1. a magy. trvről is. Téves az 1885: 23. t.-czikk 2. §-a. Téves a telki szolgalmat az úralgó telek tartozékának nevezni, mint Imling teszi a végrehajtási jog magyarázatában 239. 1. L ezen kérdésre nézve Motive z. b. Gb. i. m. III. 60. 1. s 1. még most Indokolást a magyar ptkv. tervezethez i. m. 46. 1. 3 Több törvényünk s a birói gyakorlat összezavarja ezen két fogalmat. Werbőczy is — mint az előző jegyzetben is érintve lett — tartozék, pertinentia nevével jelzi az alkatrészt 1. E. 24. cz. 8. §. Az 1871 : 53. t.-cz. 56. i-a, szerint a nádas, legelő- s erdőilletmény az úrbéri telek tartozéka, holott tulajdonképen alkatrészét képezi. Az 1881:41. t.-cz. 14. §. épületet, víziművet s hasonlót mond tartozékának. Az 188] . 60. t.-cz. 149. §-a oly tartozékokról szól, melyek az ingatlantól állaguk sérelme nélkül el nem választhatók; pedig az ily el nem választható részek nem tartozékok, hanem alkatrészek. Az 1881 : 61. t.-cz. 3. §-a szerint a vasút- és csatorna-vállalatok tartozékai a vállalat alkatrészeit képező bányák, igazgatósági épületek stb. Jellinek i. m. Észrevételek 68. s köv. 1. A gyakorlatból példaképen 1. C. 1891 decz. 11. Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad. 10
