Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

124 tehát ingatlannal egybekapcsolt — iparjogok,1 a dologi terhek, a dologi kegyúri jog, a még fentartott s esetleg valamely ingatlannal egybekapcsolt malom és vámszedési jog;2 azonkívül a bányajogositvány — mint az ásványtelep művelésére vonatkozó jogosítvány —.3 bíró birtokost a telek haszonélvezője és a felülépítmény — mint ingatlan —tulajdonosaként vezették be a telekkönyvbe. — Vavrik Béla a ptkvbe felvenni kívánt felülépítési jogot ingatlan természetével bíró jognak tekinti s^ önálló telekkönyvi bekebelezés tárgyává kívánja tenni — i. h. 140. 1. —; Lányi u. o. — szintén így. A ptkv. tervezete 796. §. az általa ú. n. épületjogra nézve ezen állásponton áll. L. még Indokolás i. m. 575. s köv. 1. * Itt nem egyszerű real iparjogokról, hanem ú. n. gyökösített iparjogokról van szó. Mert az előbbiek bizonyos iparnak űzésére vonatkozó oly jogosítványok, a melyek szabadon elidegeníthetők és átörökíthetők a nélkül, hogy valamely ingatlannal bármely kapcsolatban kellene lenniök; ellenben a gyökösített iparjogok — radicirten Gewerberechte — valamely ingatlannal egybekapcsolt jogot képeznek valamely ipar gyakorlására, a mely ipar gyakorlására való jogot csak azon ingatlan birtokával lehetett megszerezni. Egy 1859. évi kereskedelmi-, és igazságügyminiszteri rendelet értelmében csak az utóbbi iparjogok képezik telekkönyvezés tárgyát.— Az 1884: 14. t.-cz. 23. §-a szerint új real iparjogok többé nem engedélyeztetnek, de az addig engedélyezettek érintetlen hagyatnak. — Hasonló megítélés alá esnek — bár nem esnek az ipartörvény rendelkezései alá 1876 : 14. t.-cz. 128. §. — a realjogú gyógyszertári jogosítványok, a melyek az 1876:14. t.-cz. 133. §. szerint a jövőre nem voltak adományozhatok, de a 130. §. szerint, a létező realjogú gyógyszertárak továbbra is magánjogi szerződés és átruházás tárgyává tehetők. Maga a realjogúság minőségének megállapítása tekintetében a közigazgatási hatóságot illeti a határozás joga; 1. így C. 1892. jun. 17. 8213. Márkus I. 424. 1. — L. még Zlinszky. A magy. telekkönyvi rendtartás mai érvényében. Budapest, III. kiad. átdolgozta Imling K. 101. 1. 2 A vízi malmokra vonatkozólag egyesek által szerzett, vagy gyakorolt jogosítványok fentartása iránt 1. az 1885:23. t.-cz. 189. §-át. A kizárólag gőzerőre berendezett malmokra a földesúri malomjog nem terjedett ki, 1880 : 34. t.-cz. 1. §. A kir. kisebb haszonvételt képezett s egyesek által szerzett, vagy gyakorolt régi vámszedési jogosítványokat fentartja az 1890:1. t.-cz. 92. §. Az előbb oly nagy szerepet játszott kir. kisebb haszonvételek ma már nem jöhetnek itt szóba; az italmérési jogot az 1888:35. s 36. t.-cz. végleg megszüntette ; a halászati jog, mint regáléként szerzett jog, pedig ma már csak ott van külön fentartva, a hol épen az ingatlantól különválasztva gyakoroltatott — 1888: 19. t.-cz. 3. §. — Az 1848. előtti jogrendszerünkben nagy jelentőségű úri és tizedjogokra nézve is megszüntette az 1854. jan. 14. pátens az ingatlanokban való törvényes alkatrészi minőséget; ennek 23. §-a szerint az úrbéri kapcsolat és földesúri hatóság megszüntetése folytán megszűnt minden jogok és járandóságok, nemkülönben a királyi adomány vagy jogérvényes örök-bevallás folytán magánosok tulajdonává vált egyházi tizedek, vagy azok helyébe lépett kárpótlási tőkék 1854. inárcz. 1-től fogva megszűnnek az ingatlan jószág törvényes tartozékát képezni, és pedig csak annyiban, hogy ezen időponttól fogva azokra elsőbbségi jogok betáblázás által többé nem szerezhetők. — Az 1881 : 60. t.-cz. 131. §-a értelmében a kir. kisebb haszonvételek az ingatlannak sorsát osztják, s azért csak azzal együtt vehetők végrehajtás alá, ha az ingatlannak alkatrészét képezik ; ellenben ha ily jog magára függetlenül áll, akkor az ingó jogok szabályai szerint kezeltetik ; 1. ezen §-ra Imling. A végrehajtási törvény magyarázata. Budapest, 1891. II. kiad. 235. 1. még a megszüntetett italmérési jog kártalanítási módozataira vonatkozó 1888 : 36. t.-cz. 21. §. II. 3 Az 1854. évi ált. bányatörv. 7. §. szerint bányajogosítványt és bá-