Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

117 zett functiók teljesítésére ;4 a jogszabály — törvény, jog, szokás — az ily dolgot a jog szempontjából ruházza fel a pénz minőségével.2 Ezen tulajdonságok megállapítása a nemzetgazdaság körébe tartozik, miután valamely dolog első sorban a gazdasági forgalom felfogásától nyeri pénzminőségének elismerését; azonban általános tény az, bogy a cultura bizonyos haladottabb fokán az érez —, még pedig nemes érez van mindenütt a pénz functióival felruházva s pénznek elismerve.3 A jogszabály által pénznek elismert és elismert dolgok nem mind képeznek valósággal pénzt ; hanem csak az, a mely valósággal bír az általa képviselt értékkel, tehát valóságos értékpénz;4 ellenben csak jelpénz az ú. n. váltópénz és a papírpénz, mindkettő fizetési eszközül szolgál, azonban a míg a váltópénz bír úgyan bizonyos érczértékkel, a mely azonban nincs arányban az általa jelzett értékkel, addig a papírpénz egyáltalában nem bír semmi belső értékkel, hanem csak az általa kifejezett valóságos értékpénzre szóló utalványként jelentkezik.5 A valóságos, értékpénz anyagának belső értékénél fogva árúként is szerepelhet, ez azonban nem tartozik azon dolog specifikus pénzbeli functioihoz.6 A pénznél meg lehet különböztetni az érez — Metallwerth —; a név — Nominalwerth — ; árfolyam — Courswerth — és a számolási értéket — Kechnungswerth —. Érczérték a pénznek valóságos belső érez-, pl. aranyértéke ; névérték azon érték, melylyel a pénz kibocsátója az illető darabot felruházza; árfolyam érték azon érték, melyre a közvélemény az illető pénzdarabot becsüli ;7 a számolási érték pedig abban áll, hogy azon hatalom, a melytől valamely dolog pénzül, s ezzel általános értékmérőül való elismerését veheti, pld. valamely törvényhozás megállapítja bizonyos meghatározott és egységként föl1 Földes i. m. 240. s köv. 1. szerint e kellékek: az oszthatóság ; forgalmi képesség; könnyű felismerhetőség; különlegesség és viszonylagos értéSSG^ 2 Eegelsberger i. m. 397. 1. 104. §. II. ; Kuhlenbeck i. m. 290. 1. 3 Földes i. m. 241. s köv. 1. s fent idézett irodalom. * 1892 : 17. t.-cz. 3. és 4. §§., melyekre útal Zsögöd i. m. 309. 1. 5 L. pld. Sághy i. m. 200. s köv. 1. A papírpénznek nevezhető azon forgalmi eszközöktől meg kell különböztetni azon értékpapírokat, mint forgalmi eszközöket — így váltó, utalvány, check —, a melyekkel szoros értelemben nem eszközöltetik fizetés, hanem csak fizetés helyett adatnak — datio in solutum —; 1. Eegelsberger i. m. 403. s köv. 1.; Nagy i. m. II. 83. 1. 10) jegyz. 6 L. fent 116. 1. 2. jegyz. 7 Az árfolyamérték igen változó és ingadozó ; de az érez- és névérték is változhatik, a mi akkor történhetik pld., ha az államban változtatik az érczérték; mint ez az osztrák érték behozatala alkalmával, vagy újabban az arany-, illetőleg koronaérték behozatalával történt. A valutára nézve 1. 1892 : 17—19. —, 1899 : 22., 23., 26. t.-cz.; Nagy i. m. II. 154. 1. 6) jegyz., s Zsögöd i. h. »