Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

110 mely útczának rendészeti szempontból való elzárása, felhagyása, áttétele, a mely intézkedésekkel szemben nincs magánjogi védelem; s a mely közhasználatú, de magántulajdonban álló dolgon magánjogi jogosítvány, pld. szolgalom nem szerezhető: ellenben ha megszűnik a közhasználat, akkor teljesen érvényesíthetové lesz a magánjogi hatalom ; illetőleg más lekötött dolgoknál, ha megszűnik azok különös rendeltetése, ezzel teljesen szabad forgalom s magánjogi uralom tárgyaivá lehetnek. Ezen korlátozások, illetőleg az ezek szerint alakult jogviszonyok és jogi formatiók körében a következő csoportok állíthatók fel: 1. bizonyos dolgok természeti okoknál fogva nem képezhetik senkinek külön magántulajdonát, habár azoknak használata nincs kizárva ; 2. bizonyos dolgok jogszabály alapján vannak elzárva attól, hogy külön magántulajdonban állhassanak; 3. igen fontos a dolgok azon csoportja, a melynek darabjai ugyan magántulajdonban állanak, azonban akként, hogy az azokon fennálló és biztosított közhasználattal szemben, ennek tartama alatt, a tulajdonjog csak névleges ; 4. bizonyos dolgok állhatnak ugyan külön magántulajdonban, sőt azok tekintetében közvetlenül gyakorolható jogok is szerezhetők, azonban nem képezhetik forgalomnak tárgyát, vagy legfölebb akként, hogy eredeti rendeltetésük, és a hozzájuk kötött czél ez által nem szenved sérelmet. 1. Természeti okoknál fogva nem vethetők kizárólagos hatalom alá: a) a szabadon mozgó levegő a maga teljességében; ezért azon szabály, a mely szerint az ingatlan feletti tulajdonjog kiterjed az ingatlan feletti légűrre, csak magát az űrt, a területet jelenti, s nem azt, hogy a tulajdonosnak a telke fölött mozgó levegőre lenne magánjogi hatalma;1 ellenben külön uralom tárgyát képezheti a levegőnek az emberi uralom alá hozható oly része, a mely tartályba van fogva ; pld. az edénybe zárt, csöveken át vezetett légszesz, a mely magántulajdonban állhat s a forgalomnak is jelentékeny tárgyát képezi; b) a tenger szintén a maga teljességében, a mely legfölebb valamely állam, vagy államok fenhatósága alatt állhat, de soha sem áll magánjogi hatalom alatt; azonban itt is lehetséges az, hogy valaki — a fenhatóságot gyakorló hatalom hozzájárulásával — a tengeren pld. világító tornyot, házat emel, a mely esetben az akként kiválasztott rész állhat külön magánjogi uralom alatt;2 1 L. a tulajdonjogról szóló szakaszt alant. Nem lehet szó arról, hogy a tulajdonos a telke feletti levegőn gyakorolhat kizárólagos jogokat, hanem pld. arról, hogy az egyik szomszédnak nem szabad a maga épületének ereszét a szomszéd légürébe átvezetni, vagy a szomszéd légürben levő szárnyas állatokat lelőni. L. Biermann Mihály. A szomszédjogi oltalom. Budapest, 1887. 23—35. 1. és a vadászatról szóló 1883:20. t.-cz. 1., 2., 26. §§. 2 L. Begelsberger i. m. 407. 1., a ki kiemeli, hogy a tenger azon