Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

108 Azonban a jogi értelemben vett s dolgoknak nevezett jogtárgyak közül, a dolgok köréből viszont ki kell választani azon jogtárgyakat, a vagyonnak azon alkatrészeit, a melyek mint nem testi, mint eszmei javak s a szellemi tevékenység alkotásai önálló gazdasági értékesítésre alkalmasak, s mint ilyenek jogi elismerésben és védelemben részesülnek ; s mint a jognak valóságos tárgyai különböznek a subjectiv jogoktól, babár viszont gyakran a jog névvel is jeleztetnek ; ilyenek a szerzői jogok, a czégbez, a névbez való jogok, a melyeket különben ott is, a bol jogtárgyi minőségüknél fogva a dolgok körébe sorolnak, a természeti erők és testi dolgoktól, mint jogtárgyaktól való megkülönböztetés czéljából testetlen, immateriális dolgoknak is szokás nevezni.1 Végül ki kell választani a dolgok fogalma köréből a jogokat, a melyek a római jogi res corporales et incorporales megkülönböztetés alapján vétettek fel a dolgok fogalma körébe ; a jogok soba sem képeznek dolgot s nem is jogtárgyak, banem a jogtárgyak feletti batalmat képezik, sőt az alapul fekvő római jogi megkülönböztetés sem a dolgok, hanem a vagyon testi és immateriális alkatrészének megkülönböztetését tartalmazzák.2 2. A dolog magánjogi jogtárgy minőségének korlátozásai (ú. n. forgalmon kívüliség). A jogi szempontból vett dolog rendeltetésénél fogva külön jogi uralomnak és rendelkezésnek tárgyát képezi, tehát úgy az egyes jogalanyok szükségleteinek kielégítését közvetítő és szolgáló külön- és magánhatalomde a testi dologgal egyenlő megítélést igénylő természetűnek mondja hasonlóan, mint E. Fuchs. Das Wesen d. Dinglichkeit. Berlin, 1889. 61. 1. — Ellenben Illés Károly. A büntetőtörvénykönyv magyarázata. Bpest, 1894. III. köt. 16. 1. a gázt, villamosságot testi dolognak tekinti, mely ellopható. Heil F. A lopás fogalma és lényeges ismérvei. Ügyv. Lapja. 1898. 4. sz. — A C. 1898 jan. 19. 9899. sz. Dtr. III. foly. XI. 79. 1. is vagyoni értékkel biró ingó dolognak tekinti a villamáramot, a mely ellopható. 1 Helyesebb itt a külön categoriák felállítása, mert az ily nem testi, immateriális jogtárgyakra nem lehet egyszerűen csak alkalmazni a dolgokra vonatkozó szabályokat; Regelsberger i. m. 359. 1. — Gierke i. m. 270. s köv. 1. s Der Entwurf i. m. 45. 1., azonban megkívánja tartani a testetlen dolog kifejezést, hacsak e mellett tisztában vagyunk azzal, hogy ezekre nem alkalmazhatók egyszerűen a testi dologra vonatkozó szabályok. L. még Frankén i. m. 16. §. Az újabb tudomány és törvényhozás ezen testetlen dolgokra való jog (Immaterial-Güterrecht) kifejtése és elismerése iránt sokat tett. L. nálunk a szerzői jogról szóló 1884: 16. t.-czikket, a keresk. czégre való jogot védik a keresk. törv. 21., 22., 24. §§-ai, az ipar- és védjegy iránti jogot az 1884: 17. t.-cz. 58. §-a ; 1890:2.; 1895: 41. és 37. t.-cz. stb. L. az Eszmei javakon való jog cz. fejezetet s Reiner János. A névhez való jog. Jogi Szemle, 1891. 8. s 9. sz. s Jogi dolgozatok i. m. 1. s köv. 1. 2 Regelsberger i. m. 359. s 366. 1.; Gierke. Der Entwurf i. m. 46. s köv. 1.; Frankén i. m. 16. §.