Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
100 testület vagyonára bizonyos jogokkal bírjanak, így annak birtokán szolgalmi vagy más használati jogot gyakoroljanak; ez épen úgy lehetséges, mint szembenálló természeti, vagy jogi személyeknél. Az sem ellenkezik a jogi személyek fogalmával, hogy azok vagyona kizárólag arra legyen rendelve, hogy az egyes tagok azt az őket megillető' jogok arányában élvezzék, vagy hogy a testület vagyonának értékére az egyes tagok határozott részekkel bírjanak, pld. a részvénytársaságoknál. Ezen esetben különös minősítés alá eső testületek létesülnek ugyan, de ez által a testület — mint jogi személy — fogalma nem érintetik. B) A jogi személy cselekvőképessége és közegei. A jogi személy valóságos, reális léttel biró jogalany lévén, cselekvőképességgel is bir, a mely közegei által csak kifejezést nyer ; s mivel maga a jogi személy bir cselekvőképességgel, azért mindaz, a mit a jogi személyt képező testület határoz és tesz, vagy a mit valamely közeg alapszabályszerű hatás, és jogkörében végez, azt ezen orgánumai által a jogi személy végzi.1 Ezen cselekvőképesség azonban rendszerint korlátozva van azon czél által, a mely létének alapját s okát képezi; 2 másfelől vannak a tételes jogok által, czélszerűségi okokból felállított oly esetek, a melyekben a jogi személy bizonyos actusainak érvénye hatósági hozzájárulástól, megerősítéstől van függővé téve.3 Azonban ezen korlátokon belül a jogi személy cselekvése joghatályos és valóságos cselekvés, s épen azért a jogi személy büntetendő cselek1 A fictioelmélet szerint, a melyet ezen munka előző kiadásai is követtek, 1. pld. VI. kiad. 86. 1. a jogi személyek nem lehetnek cselekvésre képesek, s így csak úgy jöhet szóba cselekvőképességük, ha az egyes közegek cselekvésének oly jelentőség tulajdoníttatik, mintha magának a jogi személynek lenne cselekménye. — L. azonban a szöveg álláspontjára nézve Gierke i. m. 518. s köv. 1.; Regelsberger i. m. 326. s köv. 1.; Gosack i. m. 105. s köv. 1. — Erős bizonyíték a jogi személynek — mint ilyennek — cselekvőképessége mellett az, hogy a jogi személy igen sok esetben maga rendeli ki azon közegeket, a kik által akaratát kifejezi s működik; s hogy sok oly esetben, a melyben valamely közeg jogellenes cselekményért saját személyében felelős, mellette és érte a jogi személy is felelős. 2 Pld. valamely kórház, iparmúzeum, történelmi egylet cselekvőképessége csakis a czéljuk által megjelölt körre szorítkozik; azonban ezt nem kell minden jogi személynél merev elvi szabálynak tekinteni, mert nem lehet kizárni azt, hogy pld. valamely vagyoni czélra létesült részvénytársaság az általa megszerzett ingatlannal kapcsolatos dologi kegyúri jogot ne szerezzen. 3 Pld. az 1886 : 21. t.-cz. 5. §-a szerint ingatlan vagyon elidegenítése, vagy szerzésére vonatkozó törvényhatósági határozat csak miniszteri kifejezett jóváhagyás — illetőleg ennek hatályával felruházott 40 nap alatti nem nyilatkozás után — hajtható végre; vagy 1. pld. 1885 : 23. t.-cz. 93. §-át, a melynek értelmében a vízrendezési társulatok kölcsöneinek kötésére vonatkozó határozatai szintén csak ily miniszteri jóváhagyás után emelkednek jogerőre.
