Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
89 2. Az intézet és alapítvány. Intézet alatt oly állandóan szervezett berendezést kell érteni, a mely valamely társadalmi, tudományos, jótékonysági vagy más rokon közczél érdekében működik, s a melynél az intézeti berendezést képező szervezet valamely kívül álló egységes alapítási akaratnak a kifolyása; az intézet czélját emberi erők szolgálják, eszközét azonban — igen természetesen — vagyon is képezi.1 Azonban oly esetben is, a midőn az alapító akarat, az intézet, berendezés, szervezet, mint jogalany által munkálni bivatott czélra bizonyos vagyont rendel, ott is ezen vagyon csak eszköze az intézetnek, illetőleg más berendezésnek, mint jogalanynak, a czél munkálása érdekében. Ezért az alapítványnál is — akárbogy szerveztessék az — csak eszközt, illetőleg az alapítványnak tárgyát képezi a vagyon, a mely valamely közérdekű, közbasznú, tudományos, ájtatos stb. czélra rendeltetik; mert nem nehéz pld. a vallás- és tanulmányi —, vagy valamely ösztöndíjalapról beszélni, s azzal perben állani, attól ösztöndíjt kapni, de nehéz lenne xígyanezen szerepet az alapítvány eszközét képező ingatlanoknak vagy értékpapíroknak tulajdonítani.2 Az alapítványi vagyon rendelésének s az s 144. §§. — a mivel szemben társasági tagok megállapodhatnak, vagy a tagok egyetértő indítványára a bíróság kimondhatja, hogy a társaság a kilépett, illetőleg kizárt tag kivételével a többi tag között folytatódik; ezek azt folytatják, s ekként a társaság csak a kilépett tagra nézve szűnik meg; illetőleg a társaság feloszlása helyett az illető tag kizáratik — 105. s 103. §§.; — 1. továbbá 72. 80. 81. 132. §§. — 1 L. Gierke i. m. 474. s 635. s köv. 1. ; Regelsberger i. m. 296. s 344. s köv. 1. Ide tartozik a kath. egyház, annak egyes intézetei, a melyek az isteni alapító akaratától vették létüket, s a melyeknél a vagyon csak eszköz az egyház czéljainak művelésére s az emberi erők működnek ezen czélok érdekében, a jogalany azonban az állandóan szervezett berendezés. L. még Meurer i. m. II. köt. — Ide tartoznak ma a főiskolák, mivel nem személyek egyesületei, nem testületek; a szegényházak, kórházak — xenodochia et hospitalia — 1. 1725 jan. 9. helyt. rend. L. Csorba Ferencz. Alapítványaink és a legf. felügyeleti jog. Bpest 1889. 7. 1. 2 L. Zsögöd. Fejezetek i. m. 117. 1. a hol kiemeli, hogy a jogalany az «alapítványi), a tőkét az alapítvány nevére helyezik el, házat az alapítványnak vesznek ; tehát nem a vagyon ruháztatik fel fictio útján jogi személyiséggel — mint ezt pld. ezen munka előző kiadásai is, 1. pld. VI. k. 78. 1. tanították —; de viszont a czél, a rendeltetés, a modus sem jogi személy — mint Zsögöd i. h. tanítja; mert a czél, a rendeltetés, a modus csak oka és iránya a létnek, a személyiségnek, de nem lehet maga a lét, s a személyiség, legfölebb fictio útján lehetne azt jogalanynak tekinteni, holott itt még reális substratum sincs, mint pld. a vagyonnak fictio útján jogi személyiséggel való felruházása esetén ; a czél fenforoghat és meg is valósítható a legkülönbözőbb módon és formában még mielőtt a jogi személy, az intézet, az alapítvány léteznék, s arról beszélni lehetne. Azon nézet sem fogadható el, hogy az alapító akarata képezné a jogi személyiséget mert addig, a míg az alapítás nem függetleníttetik az alapító individualitásától, nem egyéb, mint azon személy valamely ügyleti actusa ; de másfelől az alapító halála, s cselekvőképességének korlátozása esetén a jogi személyiség is megszűnnék, holott az ezen individualitástól független szervezetben reális megvalósítást és fennmaradást