Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
87 A részvénytársaságnál és a szövetkezetnél nem forog fenn e részben nehézség, mivel ezeknél a társaság, illetőleg szövetkezet bejegyzése s közzététele után a tagoktól, minden egyénileg meghatározott czéltól független léttel bíró jogalanyt képez ; a tagok belépése vagy kilépése, s e részben előforduló bármely változás a részvénytársaság s szövetkezet, mint önálló szervezettel bíró jogalanyt egyáltalában nem érinti, annak léte, sorsa szempontjából épen semmi változást nem létesít, s e mellett a tagoknak, mint ilyeneknek individualitása, cselekvése nem talált tért ezen társaságoknál s szövetkezeteknél, mert az önálló szervezettel bíró jogalany törvény, illetőleg alapszabályszerü szervei által cselekszik, működik.1 A közkereseti —, és betéti társaságnál szintén azt látjuk, hogy a társaság, mint az egyes tagoktól különálló és önálló egység jelentkezik, a mennyiben a társaság nevében kötött ügyletekből soha sem a két, vagy több tag, hanem az egy társaság lesz kötelezve. Az egyes tagok csak az önálló jogalany mellett, mint különálló jogalanyok felelősek egyetemlegesen, még pedig kifejezetten a társaság kötelezettségeiért felelősek; azért nem lehet pld. a társaság ellen hozott Ítéletet a tagok ellen végrehajtani, 1 Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. 1875:37. t.-cz. 147. §. A szövetkezet pedig meg nem határozott tagokból álló oly társaság, mely tagjai hitelének, keresetének, vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul, — 1875:37. t.-cz. 223. §.; korlátlan felelősséggel alakult szövetkezetek tagjai a társaság kötelezettségeiért egyetemlegesen egész vagyonukkal, korlátolt felelősségűnél, más alapszabályszerü intézkedés hiányában csak üzletrészük erejéig felelnek — 231. §. —. A lényeges ezen társasági formáknál az, a miben a jogi személy minőség főképen kifejezésre jut, hogy a részvénytársaság tagjai a részvények megszerzése, illetőleg elidegenítése által tetszés szerint változnak ; a részvényes a társasággal mint önálló jogalanynyal szemben a részvény birtoka, esetleg a részvénykönyvbe való bejegyzés által legitimáltatik ; a társaság részére az igazgatóság s alkalmazottak működnek, s a részvényesek pedig a közgyűlésen — mint a társasági akarat megalakulásának egyik közegében érvényesülnek (az ellenőrzési, megtámadási jog itt nem bír fontossággal) a szövetkezetnél a tag kiléphet s kizárható s ha meghal ipso facto kiesik a szövetkezetből a nélkül, hogy e miatt a szövetkezet szervezetén, önállóságán, jogi minőségén változás történnék; a szövetkezet működése ugyanoly orgánumok közvetítésével történik, mint a részvénytársaságnál. Itt tehát feltűnik a szemben álló jogalanyok közötti különbség, s a társaság önálló jogalanyisága; a tagok hitelezők és adósok ; de a társaság czélját kizárólag ez maga valósítja meg közegei útján. — Csak teljesség kedvéért érintendő itt, hogy Bozóky i. h. azért tagadja a részvénytársaság jogi személy minőségét, mivel ő a jogi személyek keletkezéséhez az állami engedélyt szükségesnek tartja ; a mire pedig nálunk szükség nincs. Ezen érvre csak annyit kell kiemelnie, hogy a hol a részvénytársaságnak létesüléséhez állami engedély szükséges, ott ezen engedély csak egyik kelléke annak, hogy a részvénytársaság létre jöhessen. Azonban a részvénytársaság jellegén az állami engedély mit sem változtat, mert az ekként létrejött szervezet jogi személy minőségét nem ezen engedélytől, hanem azon jogszabálytól nyeri, mely az érvényesen létrejött részvénytársaságot jogi személynek tekinti. — L. Vavrik id. véleményét.
