Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

87 A részvénytársaságnál és a szövetkezetnél nem forog fenn e részben nehézség, mivel ezeknél a társaság, illetőleg szövetkezet bejegyzése s közzé­tétele után a tagoktól, minden egyénileg meghatározott czéltól független léttel bíró jogalanyt képez ; a tagok belépése vagy kilépése, s e részben elő­forduló bármely változás a részvénytársaság s szövetkezet, mint önálló szer­vezettel bíró jogalanyt egyáltalában nem érinti, annak léte, sorsa szempont­jából épen semmi változást nem létesít, s e mellett a tagoknak, mint ilyenek­nek individualitása, cselekvése nem talált tért ezen társaságoknál s szövet­kezeteknél, mert az önálló szervezettel bíró jogalany törvény, illetőleg alap­szabályszerü szervei által cselekszik, működik.1 A közkereseti —, és betéti társaságnál szintén azt látjuk, hogy a tár­saság, mint az egyes tagoktól különálló és önálló egység jelentkezik, a mennyiben a társaság nevében kötött ügyletekből soha sem a két, vagy több tag, hanem az egy társaság lesz kötelezve. Az egyes tagok csak az önálló jogalany mellett, mint különálló jogalanyok felelősek egyetemlege­sen, még pedig kifejezetten a társaság kötelezettségeiért felelősek; azért nem lehet pld. a társaság ellen hozott Ítéletet a tagok ellen végrehajtani, 1 Részvénytársaságnak azon társaság tekintetik, mely előre meghatá­rozott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, s melynél a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek. 1875:37. t.-cz. 147. §. A szövetkezet pedig meg nem hatá­rozott tagokból álló oly társaság, mely tagjai hitelének, keresetének, vagy gazdálkodásának közös üzletkezelés mellett, illetőleg a kölcsönösség alapján előmozdítására alakul, — 1875:37. t.-cz. 223. §.; korlátlan felelősséggel ala­kult szövetkezetek tagjai a társaság kötelezettségeiért egyetemlegesen egész vagyonukkal, korlátolt felelősségűnél, más alapszabályszerü intézkedés hiányá­ban csak üzletrészük erejéig felelnek — 231. §. —. A lényeges ezen társasági formáknál az, a miben a jogi személy minőség főképen kifejezésre jut, hogy a részvénytársaság tagjai a részvények megszerzése, illetőleg elidegenítése által tetszés szerint változnak ; a részvényes a társasággal mint önálló jog­alanynyal szemben a részvény birtoka, esetleg a részvénykönyvbe való be­jegyzés által legitimáltatik ; a társaság részére az igazgatóság s alkalmazottak működnek, s a részvényesek pedig a közgyűlésen — mint a társasági akarat megalakulásának egyik közegében érvényesülnek (az ellenőrzési, megtámadási jog itt nem bír fontossággal) a szövetkezetnél a tag kiléphet s kizárható s ha meghal ipso facto kiesik a szövetkezetből a nélkül, hogy e miatt a szövet­kezet szervezetén, önállóságán, jogi minőségén változás történnék; a szövet­kezet működése ugyanoly orgánumok közvetítésével történik, mint a rész­vénytársaságnál. Itt tehát feltűnik a szemben álló jogalanyok közötti különbség, s a társaság önálló jogalanyisága; a tagok hitelezők és adósok ; de a társaság czélját kizárólag ez maga valósítja meg közegei útján. — Csak teljesség kedvéért érintendő itt, hogy Bozóky i. h. azért tagadja a részvénytársaság jogi személy minőségét, mivel ő a jogi személyek keletkezéséhez az állami engedélyt szük­ségesnek tartja ; a mire pedig nálunk szükség nincs. Ezen érvre csak annyit kell kiemelnie, hogy a hol a részvénytársaságnak létesüléséhez állami enge­dély szükséges, ott ezen engedély csak egyik kelléke annak, hogy a részvény­társaság létre jöhessen. Azonban a részvénytársaság jellegén az állami enge­dély mit sem változtat, mert az ekként létrejött szervezet jogi személy minő­ségét nem ezen engedélytől, hanem azon jogszabálytól nyeri, mely az érvé­nyesen létrejött részvénytársaságot jogi személynek tekinti. — L. Vavrik id. véleményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom