Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 61 — pedig a törvényes elméletben a bizonyító erő tekintetében igen lényegesnek tartatott. Megtartja: az egész és félbizonyítékra való felosztást, s a félbizonyítékot pótesküvel rendeli kiegészíttetni, (103—104. §§.) de hogy félbizonyítékot mi képez, meg nem hatá­rozza. E részben tehát a más törvényekben foglalt, vagy a gyakor­lat által elfogadott szabályok szerint jártak el a bíróságok minden­kor azon korlátoknak szigorú szemmel tartása mellett, melyeket a törvényes elmélet tűzött eléjük. II. Az erdélyi perfolyam lényegileg hasonlított a magyarhoz. A per a „Levata"-val vette kezdetét, melyben felperes előadta kere­setét, s melynek alkatrészei szorosan meg voltak határozva. A levata a törvényszék elnökénél adatott be, ki az érkezés napját sajátkezüleg ráirta az ügyre, minek megtörténte után a kereseti felzet (rubrum), felolvasása által kikiáltatott. E kikiáltás jogkövet­kezménye volt, hogy a per folyamatba tétele (pendentia litis) általa megállapíttatott, és alperesnek a per tárgyával többé rendelkeznie nem lehetett. 2) A pertárgyalás az egymásután való előadások rendszerén nyugodott, az esetlegesség! alapelv tehát alkalmazást itt sem talált. Először az egyszerű kifogások adattak elő, 3) s ha ezek közbeszóló ítélettel elvettettek, következett a litis contestatio, mely vagy beis­merő (affirmando) volt, midőn t. i. az ellenfél állítása elismertetett, vagy tagadó, (negando) ha az egész terjedelmében tagadtatott, vagy módosító, (qualificando) midőn mindkét fél maga állításait tartozott bebizonyítani, s a per derekas állásában használható kifo­gások előterjesztése vette kezdetét.4) Különben a per elhúzása s a számos halasztások igénybe vétele, ist ir napirenden volt. s) A tárgyalási alapelv az erdélyi perjogban is mereven alkal­') A levata kellékei a következőkben foglaltattak : „Quis, quid, coram quo, quo jure petatur et a quo Recte compositus quisque libellus habét". 2) Schuller'Libloy: Siebenbürgische Rechtsgeschichte III. k. 30. 1. 3) Ezek voltak : contra seriem, contra judicatum, contra fórum, contra ju toratum, contra processum. V. ö. Schuller-Licloy i. m. 32. lap. 4) Lásd az erdélyi peresügyi eljárásra nézve Dósa : Erdélyhoni jogtudo­mány II. köt. 85. s köv. lap. és Schuller-Libloy i. m. III. köt. •"•) Schuller-Libloy i. ni. III. k. 31. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom