Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 52 — esetekre, hol az anyagi jog szabályai, vagy más érdekek rendelik, kötötték a bi t ót határozott bizonyítási szabályokhoz. l) Bár a fönnebbiek szerint a törvényes és a szabad bizonyítási elmélet alapelvei egymással ellentétben állanak is, nem áll ezen ellentét azok czéljára nézve is; mert az azonos mindkettőnél, t. i.az igazság lehető kiderítése, csakhogy míg az egyik elmélet védői azon nézetben vannak, hogy lehetséges, miszerint a mindennapi élet tapasztalataira alapítva, oly szabályok állíttassanak fel, melyek az egyes előforduló esetekben alkalmaztatva, azok legnagyobb részében az igazság kiderítésére vezethetnek, a másik tan védői az egyes esetekben felmerülő különböző viszonyok és körülmények folytán ily szabályok felállítását lehetőnek nem tartván, a valódi igazság kiderítését csakis a eoncret esetben felhozott tényekre nézve érvényesített bizonyítékoknak az ész és logica szabályai szerinti szabad raérlegezése által vélik elérhetőnek. A kérdés tehát csak az, hogy a polgári per természetére is tekintettel, melyik elmélet felel meg inkább ezéljának ? A választ megadandja e mű, s e kérdés megoldása, mint a bizonyítási tan legfontosabb része, annak főtárgyát képezendi. J) L. e részl>en az 1871. német javaslat indokolását, 315. lap.