Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
Bevezetés
— 47 — fenn, vagy fenn nem Állása, s illetőleg elenyészte azokból származtassék. ') Ha az első tárgyalás befejezte után vagy az ellene előadott védelem álapjául felhozott tények folytán a jogigény fennállása kétséges marad; mert az a felhozott tények bebizonyításától föltételeztetik, a bíróság közbenszóló Ítéletet (Beweis-Interlocut)-hoz, ebben kijelenti, hogy mely felhozott tények bizonyítandók; vagyis megállapítja a bizonyító tételt (Beweis-Satz) továbbá meghatározza : kit terhel a bizonyítási kötelezettség (Beweis-Last) s rendszerint kitűzi, hogy mely határidő alatt terjesztendők elő a bizonyítékok (Beweis-Frist). A kitűzött határidő alatt a bizonyításra kötelezett fél tartozik a bizonyításra való készségét kijelenteni, s egyúttal előadni, hogy mily bizonyítékokat kíván használni. Ezután történik a bizonyítékok előterjesztése s az előterjesztett bizonyítási módoknak a bíróság általi felvétele. — Az ügy érdemében hozandó Ítéletnek álapjául a bizonyítási ítélet szolgál, s az abban döntőknek kijelentett és a bizonyításra kitűzött tények, a végitéletben többé nem mellőzhetők; illetőleg a per végeldöntésénél a biró azon alapból tartozik kiindulni, mely bizonyítási Ítéletének alapjául szolgált. 2) A bizonyítási itélet felebbezhető, mi következményeit tekintve igen lontos; mert ha nem fellebeztetvén jogerőre emelkedik, az a felsőbb bíróra, ha az ügy érdemében hozott itélet felebbezés útján hozzá kerül, ennek másodbirósági eldöntésénél is változatlan alapjául szolgál. 3) A bizonyítói itélet azonban a német egyes államok külön *) A törvény ugyan nem tiltja, hogy a bizonyíték már az első tárgyalásnál felhozassék, illetőleg előlegesen előterjesztessék, s mint ilyen az itélet alapjául szolgáljon, abban azonban : mily befolyással van e bizonyítási előlegezés a bizonyítási kötelezettségre nézve, eltérők a nézetek. L. e részben Planclc : Die Lenre vom Beweisurtheil. 361. 1. Ellene Fuchs: Zur Lehre von der Beweis Antioipacion. Archív für die civ. Praxis. 41. kötet 177. lap. Annyi azonban kétségtelen, hogy az előlegesen előterjesztett okiratokra az ellenfél legközelebbi perbeszédében nyilatkozni tartozik, ellenesetben azok valóknak tartandók. L. Planclc i. m. 359. Bayer i. m. 759. Mittermayer: Vom anticipirten Beweise. Archív VII. köt. 179. lap. 2) Hefter : System 400. 1. Linde i. m. 290. s köv. 1. Martín i. m. 350. s kö . ap. Eiidemami 670. s köv. 1. Bayer i. m. 681., 916. s 930. lap. •'•) Bayer i. m, 7.r>3. Martin i. m. 367. lapon. Linde i. m. 311. lap.