Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 29 — alkalmasabbak szabályai arra, hogy a hazugság leple alá burkolódzani kivánó fél szégyennel kényszerül visszavonulni, s e szégyen a nyilvánosság Ítélőszéke előtt éri, annál kevesebb lesz a per, a felmerülő vitás esetek annál igazságosabban fognak eldöntetni, az erkölcsiség e téren is megőriztetik, és a birói tekintély emeltetik ; mert a fél birájában igazságszolgáltatót lát, s nem azt, kit hamis előadásokkal félre lehet vezetni., Naponként tapasztaljuk e kórt, s látjuk azt a jogászkörökben is elterjedve, hol azon ügyvédnek, ki a birót az igazság kinyomozása körül támogatja, s jobb tudomása ellenére nem vezeti a birót a tagadás s hazugság labyrinthusaiba, ezen gyengesége (?) valóságos szégyenére válik. Pedig, hogy a tárgyalási alapelv lényege ilyképen magyaráztatott nálunk, hol az ily eljárás mellett, még tekintélyesnek tartott jogászok törnek lándzsát, hol a rendes eljárásban az első biróság majd minden tevékenység kizárásával, máig is tisztán passiv sze. repre van kárhoztatva, bővebben bizonyítani fölösleges lenne. A tárgyalási alapelv merev alkalmazása sokkal több hátrányt szült, semhogy az Írásbeliség mellett is, az annak alapjául szolgáló elvek korlátai között a birói tevékenység körét kiterjeszteni ne igyekeztek volna. A német perjog államaiban is, ma már a birói tevékenységnek nagyobb tér engedtetik, így elismertetik, hogy a biró, tökéletlen ténykörülmények felderítését, kikérdezési jogának alkalmazása által elrendelheti, a felek kérelme nélkül birói szemlét rendelhet, pótesküt Ítélhet, szóval, hogy az igazság kiderítéséhez járulhat annyiban, mennyiben ez, a közvetlenséget kizáró Írásbeliség mellett általában lehetséges. 2) A tárgyalási alapelv fönnebb előadott pontjai, nem vitetnek át a legcsekélyebb részletekre, s a német perjog minden magyaráJ) V. ö. Mittermayer: Das Fragerecht der Partheien in bürgerl. Procesae. Archív für Civil-Praxis. 39. k. 296. lap. 2) Bayer : Vertragé. 34. lap. V. ö. Mittermayer: Der gemeine deutsche Civilprocess. A birói kikérdezési jog szükséges voltát és azt, hogy e jog megadása a tárgyalási alapelvet nem sérti meg, meggyűzőleg fejtegeti Deucret: Givilistische Bemerkungen. Archiv für die Civilistische Praxis. 25. köt. 201. 1., míg Mittermayer: Über das Fragerecht der Partheien. Archiv. 39. k. 273. a köv. lap a felek kölcsönös kikérdezési joga által véli az igazságot jobban kideríthetonek.